A Kőszívű ember fiai című könyvből tudnátok nekem néhány kérdésre válaszolni? (többi lent)

talán olvasd el ujbol el azt a pár sort...

[link]

[link]

Én leírom neked mindhárom fiú életútját és jellemzését. Ezt a szöveget a profik fogalmazták:

Baradlay Ödön:

A három Baradlay fivér közül a legidősebb, akit apja, Baradlay Kazimír halála után anyja hazahívta, és ő azonnal a tél közepén megindult Szentpétervárról, ahol az apai akaratnak megfelelően diplomáciai gyakorlatát töltötte. Jó barátja, Ramiroff Leonin testőrhadnagy elkísérte a határig, üldöző farkasokkal küzdöttek meg, a beszakadt folyó jege alól menekültek ki. Hazaérve átvette apja főispáni hivatalát, és vezetője lett a megye reformpárti, radikális erőinek. Anyja egyetértésével feleségül vette a pap leányát, Lánghy Arankát, régi szerelmét, akitől apja eltiltotta. A márciusi napokban még Bécsben is gyújtó szónoklatot tartott; a szabadságharc idején szabadcsapatot állított ki, majd mint kormánybiztos működött a forradalmi hadseregnél. Budavár ostrománál az elsők közt hatolt a várba. Világos után menekülni próbált, majd inkább hazatért családjához, hogy ott várja be a hadbírósági idézést. Az meg is jött, de névcsere folytán öccsének, Jenőnek címezve. Jenő pedig bátyja nevében állta a tárgyalást és elszenvedte a golyó általi halált. A három fiú közül Ödön a politikus alkat, a forradalmár, aki a kezdetektől öntudatosan a hazáért tevékenykedik. Emellett a kardnak is embere, a legjobbakkal vetélkedik a csatákon. Ideális képviselője a reformkori nemesség legjobbjainak, akik önérdekükre nem tekintve, hősiesen kitartottak a nemzet ügye mellett a legvégsőkig.

Baradlay Richárd

A három Baradlay fivér közül a második, akit apja nyolcéves korában katonaiskolába adott. A bécsi huszárezrednél hadnagyként szolgált, amikor a forradalmi események a császári fővárosra is ráköszöntöttek. Ezredével sikeresen működött közre a rendfenntartásban, és a hivatásos katona fölényével nézett le a nemzetőrökre és a diáklégióra. Meg is maradt volna a rend és a császári ház hűségén, ha anyja októberben rejtekúton és álöltözetben be nem hatol Bécsbe, s meg nem győzi fiát, hogy a szabadságáért küzdő Magyarországon a helye. Richárd huszárcsapatával együtt kalandos, nyaktörő úton kűzdötte át magát a Kárpátokon keresztül, végigkűzdötte a szabadságharc csatáit, részt vett Budavár ostromában. Világos után Haynau fogságába esett, és a halálos ítéletet várta, amikor a véreskezű táborszernagy szeszélyes döntése folytán kegyelmet kapott. Bécsbe sietett, hogy kiszabadítsa a Plankenhorst házból szerelmes menyasszonyát, Liedenwall Editet, és feleségül vette. Számításon felül tetemes hozományhoz is jutott. Felkutatta és magához vette vitéz ellenfelének, Palvicz Ottónak szomorúan kallódó fiát, s a maga gyerekeivel együtt nevelte fel, bár ezért csak hálátlanságot kapott viszonzásul. Richárd jellemének alapkészlete a katona erényein kívül a makulátlan becsület, büszkeség, lovagiasság, egyenesség és a ronthatatlan jó kedély. Nem aulikus érzelmű, mint apja kívánta volna látni, de a forradalommal sem igazán rokonszenvez. Nem politikus alkat, hanem katona, akit becsületén kívül a parancs irányít. Rajongva szeretett anyjának a szava, majd saját egyszerű huszárainak s utóbb Ödön bátyjának a példája ébreszti rá, hol a helye és mi az igazi kötelessége, s attól fogva nincs nála bátrabb és önfeláldozóbb katonája a szabadságharcnak.

Baradlay Jenő:

A három Baradlay fivér közül a legkisebb, aki apja akarata szerint hivatalnoki pályára lépett a bécsi kancellárián. Eszével, szorgalmával és alkalmazkodó természetével szépen haladt; közben megbabonázva forgolódott az előkelő és szép Plankenhorst Alfonsine körül. A forradalmi időszakban is csak ábrándos érzelmei kötötték le, s a honleányt játszó baronessz iránt egyre nőtt benne a rajongás. Már a kézfogójuk napja is ki volt tűzve, amikor Jenőért eljött anyja, s a becsület nevében meggyőzte, hogy ott kell hagynia a rá váró méltatlan karriert és a még méltatlanabb házas kapcsolatot. Jenő hazatért anyjával Nemesdombra, és vele meg sógornőjével és annak gyermekeivel maradt, a közélettől magát távol tartva a szabadságharc végéig. Akkor névtévesztés (Edmund - Eugen) folytán őhozzá került a bátyjának címzett hadbírósági idézés, s ő önként jelentkezett Ödön helyett A bíróság előtt magára vállalt minden vádat, és bátran állt a kivégző osztag elé. A mesés, mítikus felhangokkal csengő romantikus regényeposzban Jenő a "legkisebb királyfi". Anyjának (és még rideg apjának is!) legkedvesebb fia, aranyszívű, naiv, gyönge egészségű, rövidlátó, sebezhető lelkű gyermek. Kész játékszere a szép nő ármányának, az atyai jóságot színlelő Rideghváry Bencének. Lelkében nem lángol hazafiúi lelkesedés, sem közéleti ambíció, katonai tettekre testileg is alkalmatlan. Ám az ő számára is eljön a pillanat, amikor lelki nagyságát megmutathatja, amikor még bátyjainál is nagyobb hőssé emelkedik, hisz olyan ügyért adja életét, amelynek sikerében nem is hitt soha.

helyszinek, események

1,A Baradlay család nemesdombi kastélya

2,Az első fejezet cselekménye után egy héttel-

A nemesdombi templom

3, Néhány órával a temetés után-

A Baradlay család nemesdombi kastélya, halotti tor

4,Oroszország, a szentpétervári „márványpalota”

A téli orosz puszta

A befagyott Dnyeper

5,A Magyar Király nevű fogadó Bécsben

Baradlay Richárd szállása

6,A Plankenhost hölgyek bécsi házában tartott estély

7,A Plankenhost hölgyek bécsi háza

8,Baradlay Richárd szállása

Salamon, a zsidó zsibárus boltja a Porcelán utca 3-ban

9, A nemesdombi paplak

10, A nemesdombi kastély

11, A nemesdombi Baradlay kastély

12, Három nappal az nemesdombi kastélyban tartott esküvő után-

A megyegyűlés ülésterme

13, 1848 március 13-15. -A Plankenhorst hölgyek bécsi háza

Jenő szállása

Bécs

14, 1848 március

A Brigitta szüzek kolostora előtti tér Bécsben

15, 1848 október

Bécs

16, 1848 október, egy nappal az előző fejezet után

A Plankenhorst hölgyek bécsi háza előtt

17, Bécs ostroma alatt, után

A Plankenhorst hölgyek bécsi háza

Jenő szállása

18, Az előző fejezettel egyidőben

útban Magyarországra

19,Ebben a rövid fejezetben Jókai romantikus stílusban írja le, hogy állt fel a magyar szabadságharc hadserege. A történet szempontjából nincs komoly jelentősége.

20, Tallérossy Zebulon háza

Útban Kassa felé

Kassa

Sorold fel azokat a tulajdonságait Baradlay Kazimirnak amikről Lánghi Bertalan (pap) gyászbeszéde alatt szereztél tudomást!

Baradlay Kazimír temetésén összegyűlnek a környező vármegyék magas rangú személyiségei. A fejezet leírja a gyászszertartást és futólag megismerjük azt a lányt, aki miatt Ödönnek apja utasítására Oroszországba kellett mennie. Kiderül, hogy a lány apja a helyi tiszteletes, aki szintén gyászbeszédet mond.

A pap szónoklatából derül ki az olvasó számára, hogy Baradlay Kazimír igazi magyar nemes és földbirtokos volt, hatalmaskodó, kegyetlen, zsarnok ember, férj, apa és vármegyei tisztségviselő. A beszéd következménye, hogy a papot és lányát nem hívják meg a temetés utáni torra.

21, Kassa

23, 1849 áprilisa

Az Isaszegi csata a királyerdőben

24,Az isaszegi csata után

A rákosi malom

25, A Baradlay család körösszigeti kastélya és

nemesdombi kastélya

26, az isaszegi csata utáni napon

a Plankenhorst hölgyek bécsi háza

27, valamikor a kassai csata után

Mindenváró Ádám eldugott kastélya

28,valamikor a kassai csata után

Pukkersdorf

Eperjes

29, A fejezet a császári csapatok által megszállt Pesten és Budán játszódik. A császári sereg éppen átvonul Pestről a budai várba és felégeti maga után a Duna hídját.

30, Ebben a hosszú fejezetben Jókai - történelmileg hitelesen - leírja, ahogy a magyar csapatok megostromolják a császáriak által megszállt Budát. Pest

[link]

[link]

[link]

ezt legalább olvasd el...

De bunkó vagy, hogy itt csináltatod meg a házidat!! És még van aki meg is csinálja helyetted, hihetetlen!

Tudod ki hiszi el, hogy elolvastad, és ilyen egyszerű kérdésekre nem tudsz válaszolni utána. Ha tényleg elolvastad és ezekre nem tudsz válaszolni, valami nagyon nagy baj van a fejedben!

valami az anyákrol...

1. Baradlayné és Antoinette asszony jelleme lényegesen eltér egymástól. A három fiú anyja őszinte, gyermekei sorsáért aggódó, értük minden áldozatra kész szülő.

A kőszívű apa végakaratával is szembeszegül, gyermekei jövője, boldogulása minden gondolata. Amikor a bécsi forradalom zűrzavarából kell kimentenie, hazahívnia fiait, Richárdot és Jenőt, álruhába öltözve hajtja végre tettét.

Haladó gondolkodású, a hazaszeretet, az ország jövőéért való tenni akarás jellemzi nőként, anyaként is.

A szabadságharc idején a családi kastélyt kórházzá alakítja át, és átadja a sebesültek ápolására.

Nem ragaszkodik a ranghoz, gazdagsághoz, Ödön fia esetében megelégszik azzal, hogy szerelme, a szegény pap leánya, Aranka őszinte, tiszta érzéseket táplál fia iránt. Ez elég garancia számára a fiatalok boldogságára.

Antoinette lányával, Alfonsinevel együtt álságos, hazug emberek, ilyen magatartást tanúsítanak a forradalom napjaiban is.

Házukat a forradalmárok főhadiszállásává teszik, valójában azonban a császáriaknak kémkednek.

Antoinette cselédként tartja házában Editet, amikor Richárd menyasszonya lesz, konkurenciává válik lánya számára. A hozomány ugyanis azt illeti, aki előbb férjhez megy. Ezért Editet szívtelenül apácazárdába száműzi a házból.

Tud Alfonsine titkáról, aki Pélvicz Ottó szeretője, s házasságon kívül adott életet egy kisfiúnak.

Nagyanyaként ő is közreműködik abban, hogy a gyermek mostoha körülmények között, árvaházban, nevelkedik.

Szívtelen, becstelen, sem anyaként, sem nagyanyaként, sem hazafiként nem állja meg a helyét.

A lányát őszintén szerető Jenőt is elutasítja, azt mondja neki, senki és semmi, mert nincs jól fizető állása, pénze.

Csak a rang, a vagyon motiválja.

Amikor Jenőnek Rideghváry Bence jó állást ajánl Oroszországban, azonnal beleegyezik a házasságba, pedig tudja, hogy lánya mást szeret.

Jenő azonban anyja kérésének tesz eleget, és elhagyja szerelmét, lemond a vélt boldogságról.

Sem Antoinette, sem Alfonsine nem méltóak a Baradlay családhoz, az anyához és a fiúkhoz sem.

2. Ödön és Leonin Oroszországban kötnek barátságot.

Amikor Ödön értesül apja haláláról és haza kell indulnia, Leonin azonnal a segítségére siet.

A zord, orosz télben való hosszú utazásra ő sokkal több ismerettel, tapasztalattal rendelkezik.

Trojkát, 3 ló vontatta szánt szerel fel, kocsist fogad, megfelelő mennyiségű élelemről, fegyverekről, takarókról gondoskodik. Felajánlja, hogy a határig kíséri barátját.

Egymás iránt érzett barátságuk kölcsönös, mély és őszinte.

a jégen őket üldöző farkasok támadásától először Ödön menti meg a bajba jutott Leonint, késével száll harcba a fenevadakkal.

Amikor tovább indulnak, és Ödön a halászok által vágott lékbe esik, és elsüllyed a jeges vízben, Leonin gondolkodás nélkül ugrik utána.

Pedig ő is az életével játszik! A jég fogságából szerencsésen menti ki Ödönt, és mellette marad mindaddig, amíg felépül.

Később, a szabadságharc leverésekor az orosz sereg tisztje Leonin.

Ekkor találkoznak újra.

leonin elfogatja és börtönbe záratja egykori barátját, Ödönt. Az éjszaka leple alatt azonban a régi kocsis, aki a trojkát hajtotta, szabadon engedi Ödönt.

Így a legidősebb Baradlay megmenekül, nemcsak az orosz fogságból, hanem a rá vadászó Rideghváry Bencétől is.

Ha ő elfogná Ödönt, nem menekülne a hadbíróságtól.

Így azonban egérutat nyerve hazajut a Körös szigetre, családjához.

Amikor leonin elfogatja Ödönt és rácsok mögé záratja, először azt hihetnénk, vége a barátságuknak.

Csak az események későbbi alakulása mutat rá arra, hogy valójában újra megmentette az életét.

20 perc ezekre a kérdésekre válaszolni... minden fent van a neten.

az egyértelmu, hogy nem olvastad el, de legalább a linkeket olvasd el, amiket betuztem.