Mellérendelő mondat elemzése. Hogy kell?

A főmondatban lesz egy utalószó (vagy bele lehet képzelni valahova), azzal együtt elmezed a főmondatot. Ami az utalószó lett, olyan alárendelés, utána külön a mellékmondat is elemezhető.

Azt gondoltam, hogy az alma piros.

Azt - utalószó, tárgy, tehát tárgyas alárendelés lesz

gondoltam - állítmány

hogy - kötőszó, ami az utalószóra hivatkozik

a mellékmondat ugyanígy, mint önálló mondatrészt. (Alany+állítmány)

A kedves utolsó ritka nagy hülyeséget írt.

Ugyanis a mellérendelő összetett mondatok közt nincs grammatikai alá- fölérendeltségi viszony.

Tagmondatok között tartalmi- logikai viszony van és nyelvtanilag egyenrangúak.

Könnyen felbonthatók két egyszerű, értelmes mondattá.

5 típusát különböztetjük meg.

1. kapcsolatos

A 2. tagmondat továbbfűzi az első gondolatát.

Pl.: Elmentem a boltba, és vettem kenyeret.

Kötőszavai: és, meg, is, aztán, is... is; sem... sem stb.

2. ellentétes

Az 1. és a 2. tagmondat között ellentét van.

Pl.: Elmentem a boltba, de nem találtam kenyeret.

kötőszavai: e, pedig, azonban, ellenben stb.

Itt hívnám fel a figyelmed az ÉS-re.

Mindig meg kell vizsgálni, milyen tartalmi-logikai viszony van a két tagmondat között.

3. választó

Az ilyen mellér. összetett mondatokban a tagmondatok választási lehetőségeket tartalmaznak, amelyek közül választani kell vagy lehet.

Pl.: Vagy velünk jössz, vagy itthon maradsz.

Kötőszavai: vagy, vagy... vagy; akár... akár

4. következtető

Az első tagmondatból következtethetünk a második tartalmára.

Pl.: Sokat tanultam, így sikeresen le fogok vizsgázni.

Kötőszavai: ezért, így, tehát, úgyhogy stb.

Az első tagmondat az okot, a második az okozatot tartalmazza.

5. magyarázó

A második tagmondat indokolja, magyarázza az első tartalmát.

Pl.: Jól le fogok vizsgázni, hiszen sokat tanultam.

Kötőszavai: hiszen, ugyanis, tudniillik, azaz, vagyis stb

Az első tagmondat az okozatot, a második az okot tartalmazza.