Valaki el tudná magyarázni a genetika házim?

Nem olyan nehéz, bár gondolkoznom kellett rajta, mert kapásból Curly mutációval írtam volna fel, de az nem a kérdésben szereplő s allél (mivel domináns és autoszómás). A p helyett v-t írnék szívesebben, mert valószínűleg a vermillionra gondolt a szerző is. (Lényegtelen finomságok, hagyjuk.)

A csel ott van, hogy mindkét tulajdonság az X-hez kötött, de nem egy helyen lokalizáltak. Neten ezt nehéz jelölni, alsó-felső indexet kéne használni, úgy áttekinthető a dolog. Jelöljük X(p,s) formában, ha egy X kromoszómán jelen van mind a p, mind az s allél, és X(+,+) a vad típus. Ha így felírod a Punnet-táblát, ésszerűbb először az utódokkal kitölteni, a szülők genotípusát a végére hagyni:

apa genotípusa egyelőre ennyi: X(s,+) Y (ezt tudjuk, hiszen hemizigóta, nem lehetne p allélja)

anya genotípusa: X(p, ) X(p, ) (itt sem írunk semmit)

Ennyit ugyebár tudunk. Ezek eddig a marginálisok, a tábla:

X(p, )X(s,+); X(p, )Y

X(p, )X(s,+); X(p, )Y

A hímek fele görbült szárnyú is (az stimmel, hogy mind vermillion, vagyis élénkpiros szemű) - nosza, az egyik X-nél cseréljük le X(p,s)-re. Mondjuk a második sorban. A másik X ezért X(p,+) lesz. Megvan az anya genotípusa is, hiszen akkor az egyik X az X(p,+) (ezt adja a hímek felének), a másik meg X(p,s) (ezt adja a hímek másik felének). A nőstényeknél is kiegészítve:

X(p,+)X(s,+) és X(p,s)X(s,+)

Vagyis fenotípusosan van 50% vad (habár heterozigóta, de ugye recesszív jegy, ez nem jelenik meg), és 50% görbült szárnyú. A szülő nőstény meg heterozigóta s-re nézve.

Kérdésre válaszolva: nőstény: X(p,+)X(p,s)

hím: X(+,s)Y

utódok:

X(p,+)X(+,s); X(p,+)Y

X(p,s)X(+,s); X(p,s)Y

(próbáltam a Punnet-tábla elrendezését megtartani)

Az ne tévesszen meg, hogy a levezetésben néha (s,+), néha meg (+,s)-t írtam, ugyanaz, csak szépen fel tudd írni. Nálam felső index p, alsó index s, ebben a sorrendben is írtam fel, csak néha megcseréltem véletlenül.