Ady Endre : Az Értől az Óceánig című vers?

Szia kedves kérdező!

Van itt egy nagyon jó link, Ady versek elemzése, értelmezése,

köztük van Az Értől az Óceánig, keress rá !

[link]

Esetleg tudtam segíteni, vagy nem ilyen magyarázatra gondoltál?

Nézd, ez hátha segítségedre lesz:

Ady Endre: Az Értől az Oceánig

verselemzés

A vers keletkezése:

A vers 1908-ban, a Vér és arany című kötetben jelent meg. Egy valóságos emlék a vers

alapja: az Ér-patak valóban létezett (sőt ma is létezik), körbevette, körbefolyta az Ady-

birtokot. Itt épített tanyát Ady Lőrinc, itt töltötte a gyermekkorát Ady Endre.

A vers témája:

Akárcsak az Új Vizeken járok, ez is ars poetica. A költő feladatának, hivatástudatának a

megfogalmazása. Célja, hogy a világ számára elismert költő legyen belőle.

Címértelmezés:

A címben két szó szerepel nagy kezdőbetűvel, vagyis két szimbólumot is tartalmaz: Ér és

Oceán. Mindkét szimbólum a vizek világához tartozó kép, az ókori költészetből származó

irodalmi kép (= toposz). A víz mint ősi kép mindig is az emberi életet, az emberi sorsot

jelképezte. Az emberi életnek és a víznek is van kezdete (születés, forrás), van növekedő és

befejező szakasza.

Az Ér önmagában is több jelentést hordoz. Jelentheti a forrásból eredő patakot; jelentheti az

emberi vér hordozóját, a csatornát, ahol a vérünk fut; jelentheti ebben az esetben egyúttal Ady

szülőfaluját, Érmindszentet is.

Az óceán Ady értelmezésében a nyugtalanságot, az elvágyódást jelenti, illetve a költői

munkásság kiteljesedését.

Az Értől az Oceánig kifejezés tehát egy teljes folyamat irodalmi képe: a kezdetektől a

beteljesülésig jelentéssel.

A vers szerkezete:

A versnek Ady korában modern, újszerű felépítése volt, egy expresszionista festményhez

hasonló. Az expresszionista festők nem alkalmaznak a festmények egyes elemei között

átmeneteket, hanem üresen, fehéren hagyják ezeket a részeket. Ady hasonlóan jár el a ver

szerkezetének megalkotásakor: az egyes versszakok között nincs átmenet, váratlanul, átmenet

nélkül következnek be a váltások. Az átmenetek hiánya sűríti a vers mondanivalóját,

drámaibbá teszi a megfogalmazását.

Az 1. versszakban képet kapunk arról, milyen volt Ady szülőfaluja, milyen volt a kezdet

(álmos, furcsa, pocsolyás). Az E/3. személyű igealakok távolságtartást jeleznek. A költő nem

akar azonosulni a pocsolyás vízzel, amelyik nem engedi kitörni a tehetségeket.

A patak azonban feltartóztathatatlanul halad előre. A felsorolásban szereplő folyók (Kraszna,

Szamos, Tisza, Duna) egyre táguló horizontot jelenítenek meg. A kis patak egyre nagyobb és

erősebb lesz, egyre nagyobb folyóvá dagad.

A 2. versszakban váratlanul E/1. személybe vált át a költő (rám dől, fogja vérem, elérem) - ő

maga a folyóvíz, amely akadályokon keresztül törve jut el az óceánig. Ez a versszak

valójában rejtett dialógus, egy dacosan vitatkozó párbeszéd egyik fele. A költő képzeletbeli

párbeszédet, vitát folytat azokkal, akik vissza akarják tartani, akik akadályokat, gátakat

állítanak elé.

Ha gátat túr föl ezer vakond,

Az Oceánt mégis elérem.

A 3. versszakban a költő egyre növekvő makacssággal igyekszik elérni a célját. Ezt fejezi ki

az anaforaként ismétel akarom szó. Az első és utolsó versszakban megismételt célkitűzés

mintegy keretbe foglalja a verset: el lehet, el tud jutni egy kis magyar faluból a világhírhez.