Magyarosok! Valaki összefoglalná nekem Ady Endre életrajzát?

Ady Endre

1877-1919

Költészete egy új korszakot jelent irodalmunkban.

1877 született Érmindszenten, anyja Pásztor Mária, apja Ady Lőrinc. A család egészen a bocskoros nemesi rangig süllyedt.

Iskolái: Érmindszent, nagykárolyi piarista gimnázium, Zilah (1892): Wesselényi Miklós Református Kollégium. Itt írta a Vén diák üdvözlete című versét.

Zilahon kevés tanulással jó eredményeket ért el, mivel sokat olvasott. Megismerte Jókait, Jósikát, Eötvöst, és Kemény Jánost is. Szerette Petőfit és Vörösmartyt is.

1896-ban leérettségizett, majd a debreceni jogi akadémiára iratkozik be, ahol különböző lapokkal foglalkozik. (Debreceni Főiskolai Lapok, Debreceni Ellenőr, Debreceni Hírlap)

Erősen hatott rá Friedrich Nietsche, a német filozófus. Adyban sokan a lázadót látták, Később már tudását folyóiratokból, nem könyvekből szerezte.

1899-ben Nagyváradra kerül, és a Szabadság című lap munkatársa lesz. Jól érezte magát, azonban politikai nézeteltérései miatt kilépett a laptól. A Napló kötelékébe lépett. Legelső verseskötete, Versek címmel Debrecenben jelent meg.

Ekkor ismerkedett meg egy szifiliszes táncosnővel, akitől el is kapta a betegséget. Erről szól egy novellája: Mihályi Rozália csókja. Megismerte azonban az igazi szerelmet is: Diósy Ödönné Brüll Adél személyében, akit Léda asszonyként emlegetett. Ez az asszony emelte ki a nagyváradi kisvilágból, és mutatta meg neki Párizst.

1904 Hosszas készülődés után Párizsba megy, ahol Léda átsegítette a kezdeti nehézségeken.

1905 Budapestre jön, és a Budapesti Naplóhoz kerül, melynek főszerkesztője Vészi József volt.

1906 Megjelent az első igazán fontos kötete: Új Versek. Nagy ellenállással fogadták. Sokan erkölcstelenséggel és hazafiatlansággal vádolták, szimbolizmusa miatt. A támadások elől Párizsba menekül, s innen küldözgeti verseit a Budapesti Naplónak.

1907 Hazatérve anyagi gondjai támadnak. Új kötete: Vér és arany. Révész Béla a Népszava irodalmi rovatvezetője a barátja volt. A költő első forradalmi versei: Dózsa György unokája, Csák Máté földjén.

1908 megindult Nyugat enyhítette a problémáit, melynek főmunkatársa volt haláláig, és a Holnap társaság megalapításában is részt vesz.

1909 Kiadják második kötetét, amely tartalma miatt barátai közül sokan ellene fordulnak.

1912 áprilisában Lédával való viszonya megszakadt. Ezután jelent meg az Elbocsátó című verse. A szakítás után a nők levelekkel ostromolták őt. A levélírók között feltűnt egy fiatal 16 éves kislány aki más stílusban közeledett a költőhöz. A kislányt Boncza Bertának hívták. Az első levélben kiderült, hogy messzi rokoni kapcsolat van közöttük.

1915-ben feleségül vette.

1919 január 27-én halt meg.

Ady Endre költészete: Ady a maga személyisége köré építette fel a költői világát. A teljes emberi kitárulkozás költője volt. Költészete a századvég lírájából nőtt ki. Versei gazdag, összefüggő jelképrendszert alkotnak.

Műveiből az emberi lélek ősi rétegei rajzolódnak ki:

 irrealitás

 sejtelmesség

 az álmok világa

 prófétai magatartás.

A Nyugat című folyóirat vezéralakjaként stílusszintézist teremt.

Ady szimbolista – szecessziós látásmódja: szimbolizmusa az egyéniség elvét juttatja érvényre az irodalomban. A költő művészi érzékenysége és magatartása kezdetben inkább a szecesszióhoz kapcsolódik.

Léda versek: Ady nyíltan vállalta a házasságtörő kapcsolatot. Léda férjes asszony volt, és idősebb a költőnél. Lázadás volt ez a szerelem.

A Léda versekben a szerelmi érzés nem boldogság, hanem sokkal inkább a soha be nem teljesülés jellemezte. A szerelem minden mozzanata bús tragikus szint kap. Elválások és egymásra találások sorozata volt ez a szerelem.

Istenes versek: A halál állandó közelsége vezette el a költőt az Istennel való találkozásig. 1906 után betegsége súlyosabbra fordult. Ekkor már több időt töltött otthon, Érmindszenten. Az otthoni vallásos környezetben előjöttek gyermekkori emlékei. A költő belső békére, nyugalomra vágyott.

Az istenes versek az Illés szekerén, című kötetben jelentek meg. Ady nem volt vallásos, vagyis nem élt az egyház szolgálataival. De lelke mélyén vallásos volt. Adynál az isteni fogalom szimbólum. Az istene többféle alakot ölthet.

Halál versek: Ady költészetében is korán megjelenik a halál, a századvégi magyar líra e jellegzetes témája.

A Vér és arany kötetében már önálló ciklust is kapott a Halál rokona.

Hívja a halált, pedig élni akart.

A végzetes testi betegség riadalma gyakran úrrá lett a költőn. Ilyenkor került előtérbe a halál gondolata. A halál közelgésének érzése forrása lehetett a felfokozott életvágyának.

Hiányérzet versei: Ady legnagyobb gondja a pénz volt. Otthonról nem kapott semmit mivel szülei paraszti sorban éltek. Újságírói jövedelme kevés volt, mégsem adósodott el soha. Igénye nagy volt, szeretett öltözködni, mulatni.

Ekkor született meg a Harc a Nagyúrral című szimbolikus verse.