Endoterm és exoterm oldódás hogy is van ez?

Tegyük fel, hogy KNO3-mat oldunk, mely endoterm folyamat. A fizikai kémiában megállapodás szerint minden hatást a rendszer szempontjából nézünk. Fontos, hogy két részre vegyük a folyamatot.

Endoterm oldódásnál azért hűl le a rendszer, mert a rács felbontásához több energia szükséges, mint amennyit a rendszer azonnal biztosítani tud. Ez azt jelenti, hogy a hőtartalmának egy része a rács felbontására fordítódik (az entrópia növelésére), tehát lecsökken a hőmérséklete. Azonban mint ahogy TDI kimondja, a melegebb helyről mindig hőáram indul meg a hidegebb hely felé, tehát adott idő elteltével mégis visszamelegszik a rendszer, amit csak energia felvételével képes megtenni. Tehát a környezetéből von el hőt, így nőni fog összességében az energiája, ezért "+" az előjel, pedig a hőmérséklet lecsökkent.

Ha úgy képzelnénk el az egész folyamatot mintha egy izolált rendszerben zajlana le (amely nem képes energiát cserélni a környezettel), úgy az egész rendszer energiatartalma az oldószer és az oldott anyag energiatartalmának összegével egyezne meg. Ergó az oldódás lezajlását követően az eredeti hőmérséklethez képest az egyensúlyi hőmérséklet alatta lenne a kiindulásinak. A hőmérsékletcsökkenés, a rendszer tömege és a fajhő alapján pedig megkapható az átalakult hő mennyisége.