Mi van ezzekkel a kötő és nemkötő elektronpárokkal?

Leírom a logikáját plusz a vizet.

Az atom külső elektron burkát úgy hívják, hogy vegyérték elektronhéj. Ezen 1 és 8 közötti elektron lehet, ami az elem főcsoportjából is látszik. A nemesgázoknak 8 van, kivéve a héliumot.

Minden atom erre a 8-ra törekszik olyan módon, hogy a közösbe rakott elektronok (azaz a kötések) plusz a sajátjai 8-at adjanak, mármint a vegyérték héjon. A többi elektron nem számít nekünk most, csak a vegyérték. A hidrogén kivétel, ő 2 elektron elérésére törekszik, mert a héliumra akar hasonlítani.

Vagyis egy adott atom, aminek mondjuk 5 elektronja van, még 3-at akar szerezni. Az atom annyit tud szerezni, ahányat maga is közösbe ad, hiszen a kötés úgy alakul ki, hogy mindkét partner ugyanannyit ad bele. Tehát egy 5 elektronos atom 3 elektron közösbe dobásával szerez még 3 elektront, egy 7 elektronos pedig 1-et dob közösbe, hogy szerezzen még 1-et.

Az elektronok szeretnek párba rendeződni, így a kötésben levő elektronok 2x2 elektron formájában helyezkednek el, míg a saját magának megtartott elektronok is 2x2 elektron formájában léteznek. Így jönnek ki a párok. Aki kötésben van az kötő, aki nem, az nem. Tehát az 5 elektronos atom megtartott kettőt, ami egy pár nem kötő, és kötésbe vitt hármat, ami a másik partner által adott elektronokkal ad ki összesen 3 párt.

A víznek 6 van, a hidrogénnek pedig 1.

Amikor az oxigén O2 molekula formájában létezik, akkor ugye két oxigén atom közt egy kettős kötés van. Ez a kettős kötés úgy alakul ki, hogy mindkét oxigén atom belead a közösbe 2 db elektront, és megtart magának 4-et (mert ugye 6 van neki a vegyértékhéjon), így a két kötésben összesen van 4 elektron.

A kötésben a közös elektronok mindkét félhez beszámítódnak, azaz az egyik oxigénnek is van 4 saját meg 4 közösbeli, meg a másiknak is van 4 saját meg 4 közösbeni elektronja, azaz végül is mindnek megvan a maga 8-a, pedig összesen 12 db elektronról beszélünk.

Ahogy írtam, az elektronok párba állnak, azaz kötésben is két pár, meg kötésen kívül is két pár van oxigénenként.

Az oxigénnek tehát két nemkötő elektronpárja van.

Víz esetén annyi változik, hogy egy oxigén atom két hidrogénnel jön össze. Az oxigén továbbra is két elektront ad be a buliba, négyet pedig megtart. A hidrogénnek csak egy elektron kell, ezért két hidrogén fogja elhasználni az oxigén két elektronját. Az oxigénnek továbbra is két nemkötő elektronpárja van, a hidrogénnek egy sem.

A nemkötő elektronpárok száma jellemző az adott atomra, így nem kell mindegyik vegyületet külön megtanulni.

Nagyon szívesen, a kémia elég jól ment mindig. Egy mondatot elszúrtam:

"A víznek 6 van, a hidrogénnek pedig 1. "

Az OXIGÉNNEK van 6, nem a víznek, remélem azért érthető volt.