Egri csillagok. Lenne hozzá pár kérdésem. ( A többi lent ) segíteni?

Igen segítek tovább is.

1. Holdfogyatkozás az 5. rész címe:

Azért ez a címe a regényben az utolsó résznek, mert a török zászlón egy félhold van. /Ha megnézed még ma is szerepel a török zászlón egy félhold és csillagok./

Tehát tulajdonképpen a török ellenség, a török katonák fogynak, akik megtámadták Eger várát, mert elesnek, meghalnak a harcok során.

S így jelképesen a hold is fogy, amely a zászlójukat díszíti. A holdfogyatkozás egyébként egy csillagászati jelenség is,először nő, majd lassan, napról- napra a kerek Holdból félhold lesz.

2.

Azért lehetne az 5. rész címe "Többet ésszel, mint erővel", mert tudjuk, a törökök sokszoros túlerőben vannak

az Eger várát védő magyarokkal szemben.

Hogy a magyarok mégis sikeresen védik a várat annak is köszönhető, hogy Bornemissza Gergely furfangos találmányai révén nagy pusztítást tudnak végezni a törökök soraiban. Ilyen találmánya például a malomkerékből készített "tűzkerék", ezt robbanó szerkezetekkel szereli fel Gergely. Legurítják a domboldalon, amely így felgyorsulva elsodorja az ott felfelé igyekvő katonákat, de szanaszét robbanva tűzzel is elárasztja őket.

Nemcsak egy harci eszköz, de szokatlansága révén félelmet is kelt a törökökben. Ezért hanyatt-homlok menekülnek előle.

De több találmánnyal is megfutamodásra késztetik még a török sereget a várvédők, nem írom le ide mindet.

3.

Az áruló neve: Hegedűs István, rangja hadnagy, ő a kassai zsoldosok vezetője. A zsoldos katonák pénzért harcolnak, fizetést kapnak azért, hogy védik a várat.

Azért elégedetlenek itt Egerben Hegedűs és emberei, mert az ostrom idejére dupla zsold járna nekik, dupla fizetés, amit nem kaptak meg.

A király, Ferdinánd segítsége, felmentő serege nem érkezett meg Egerbe, ezért azt gondolják, nem védhetik meg a várat a töröktől.

Emiatt titokban árulást terveznek, tárgyalni kezdenek a törökökkel, hogy éjszaka a víztározónál beengedik őket a várba.

lelepleződnek, Hegedűs hadnagyot felakasztják, /tárgyalás után/ embereit is súlyosan megbüntetik. Füllevágással és bilincsben való munkával fizetnek az árulásért.

4.

Az árulás, a vár feladásának kísérlete súlyos bűncselekmény volt.

Minden tiszt és közkatona is esküt tett, hogy a várat sem élve, sem halva át nem adják az ellenségnek.

Ők tehát az esküjüket szegték meg ezzel a tettükkel.

Megérdemelték a büntetést, Hegedűs volt az értelmi szerző, ő beszélte rá beosztott katonáit az árulásra és az abban való közreműködésre.

Ezért ő kapta a legsúlyosabb büntetést, halált.

6. Levél Dobó nevében I. Ferdinánd királynak

Felséges királyom !

Levelem kelt az 1552. esztendő október havának 18. napján, Egerben.

A magyarok dicsőséges győzelméről szeretném értesíteni Felségedet.

A vár ostroma, mely szeptember 9.-én kezdődött, a tegnapi nap hajnalán véget ért.

Az ágyúzás hangjai helyett nagy csendességre virradtunk.

A török sereg vereséggel vonult el a vár alól. A védők hősiessége eredményre vezetett. Győzelmet arattunk a sokszoros túlerővel szemben az oszmán-török hadakon.

A hirtelen támadt hideg tél, s a havazás is segítségünkre volt, végleg elűzte őket.

Kémem, Varsányi Imre pedig azt jelentette, hogy élelmük elfogyott, készleteik kimerültek, a janicsárok már elégedetlenek voltak, nem akartak tovább harcolni.

Nagy veszteségeket szenvedtünk mi is, a törökök is.

Ali és Ahmed pasák nem tudták bevenni Eger várát.

Eskünkhöz híven mindent megtettünk, ami erőnkből tellett.

12 ezer ágyúgolyót számoltunk össze a falakban és a vár környékén. Ennyit lőttek ki ránk a török ágyúkból.

Sok a halottunk és a sebesültünk, nincs katonám, aki ne szenvedett volna valamilyen sérülést.

Kérem Felségedet, tekintsen rájuk úgy, mint olyan hősökre, akik életüket és vérüket is készek voltak feláldozni a hazájukért és a vár védelméért.

Kérem Felségedet, fogadja el a győzelem jelképéül ezeket a török zászlókat. Az ellenségtől zsákmányoltuk őket, értük sok-sok magyar vér folt.

A várban esett károkról, veszteségekről szóló részletes beszámolómat elküldöm később Felségednek.

S legvégül egy kérésemet szeretném Felséged figyelmébe ajánlani.

Kérem fogadja el a főkapitányi tisztségről való lemondásomat, s kérem Felségedet, hogy minden további kötelezettségem alól szíveskedjék felmenteni !

Várom beleegyezését, addig állomáshelyemen maradok és teszem tovább legszükségesebb dolgomat.

A legmélyebb hódolattal

Dobó István Eger várának

főkapitánya

Szia !

Csak most olvastam az utolsó két kérdésed !

Bornemissza Gergelynek és Dobó Istvánnak még a regény első részében egy cigány asszony jósol: az ekkor még csupán 6-7 éves fiúnak azt jósolja az asszony a tenyeréből, hogy Törökországban a tengerparton fog meghalni börtönben.

Azt hiszem, erre gondol a tanár, persze mást is jósol még neki, azt, hogy egy fehér galamb hiába várja, ez nyilvánvalóan a feleségére utal, hogy a kezéből tüzes kerekek fognak indulni, ez az egri ostrom idején készített találmányára, a tüzes malomkerékre utaló jóslat.

Gergely halálára visszatérve, a jóslat szó szerint nem igaz, mert nem börtönben hal meg Gergely valójában, hanem kivégzik őt. Azt tudod, ugye, hogy ő történelmi személy, aki valóban élt, nem kitalált szereplője a regénynek.

Ő lett Eger kapitánya Dobó után, a regényben leirt események után négy évvel, amikor Gergely mindössze 30 éves, egy csatában a törökök elfogják, Törökországba viszik és ott kivégzik.

Ezek az események már nincsenek a könyvben, csupán a jóslat, amiről a válaszom elején írtam, de ha a Google keresőt megnézed, megtalálod Gergely életének legfontosabb eseményeit, persze, amit a kutatás feltárt róla.

A másik kérdésedre a válasz:

Álruhába öltöznek a szereplők, amikor Török Bálint kiszabadítására mennek Törökországba. Ekkor Éva férfiruhában van, a többiek közül ketten török rabnak, ketten delinek, ifjú vitéznek öltöznek.

Ezután nem sokkal, amikor bejutnak a Jedikulába, a Héttoronyba, mindenki olasz énekesnek öltözik.

Jumurdzsák többször bújik álruhába.

Egyszer a drinápolyi úton, amikor a magyarok találkoznak vele a karavánszerájban, éjjeli pihenőhelynél, kolduló dervisnek, vándorló, vezeklő papnak van öltözve.

Másodszor ugyanő, Sopronban kereskedőnek adja ki magát, amikor Éváéknál megjelenik és Gergelyt keresi, gyűrűt akar vásárolni.

Éva még egyszer öltözik férfiruhába, amikor Jumurdzsák elrabolja kisfiát, Jancsikát, és utánuk indulnak Miklós diákkal Egerbe.