- Mi tapasztalunk, ha sósavba teszünk vasat, rezet? 2.4 g O hány g S egyesül? -Mit tapasztalunk, ha tömény kénsavba teszünk vasat, rezet? -Mi keletkezik ha, vasra sósavat öntünk? Írd le a folyamat egyenletét! Írd az egyenlet alá a reakcióterméknevét!

1. )

A sósav nem oxosav (nincs benne oxigén, mint a kénsavban), így csak a hidrogénnél negatívabb standardpotenciálú fémekkel lép reakcióba. A vas negatívabb, de a réz pozitívabb, úgyhogy a rézzel nem csinál semmit, a vasat pedig hidrogénfejlődés közveb vas-kloriddá alakítja. Fe + 2 HCl -> FeCl2 + H2

2.)

Az ilyen feladatokban először fel kell írni a reakcióegyenletet, és anyagmennyiségekben kell számolni, mert a reakció egyenlet együtthatói is molokat jelentenek. A kén az oxigénnel alapjáraton kén-dioxiddá ég el. (Létezik kén-trioxid is, de az bomlékony, úgyhogy nem az jön létre a kén égésekor.) Az egyenlet pedig nagyon egyszerű: S + O2 -> SO2 vagyis sehol sincsenek együtthatók, ami azt jelenti, hogy mindenhová 1-eseket kell képzelni: 1 S + 1 O2 -> 1 SO2. Vagyis 1 mol oxigén szintén 1 mol ként éget el, vagyis ahány mol oxigén a 2,4 gramm, annyi mol kénnel fog egyesülni. Most már csak ki kell számolni, hogy 2,4 gramm oxigén az hány mol. 1 mol oxigén az 2*16=32 gramm. (Azért kétszer, mert kétatomos molekulákból áll.) Az anyagmennyiséget meg ugye így kell kiszámolni: n=m/M vagyis n=2,4 g / 32 g/mol = 0,075 mol. Ennyi kén pedig: m=n*M m=0,075 mol * 32 g/mol = 2,4 gramm. Vagyis "véletlenül" (azért mert a kén moláris tömege és az oxigéné egyenlő, illetve mert 1 mol kén 1 mol oxigénnel reagál) a tömeg is ugyanannyi lett, de ezt mindig végig kell számolni, mert általában nem ugyanannyi szokott lenni.

3.)

A tömény kénsav az nem csak sav, hanem oxidáló szer is. Így a rezet is -ami a hidrogénnél pozitívabb standardpotenciálú fém- is feloldja, viszont ott nem hidrogén fog keletkezni, hanem kén-dioxid, mert a reakció két lépésben fog lejátszódni: Először a kénsav, mint OXIDÁLÓSZER hat, és eloxidálja a rezet réz-oxiddá, miközben ő maga kénESsavvá redukálódik, ami pedig elbomlik vízre és kén-dioxidra. A második lépésben pedig már mint SAV hat a megmaradt kénsav, és a képződött réz-oxidot réz szulfáttá alakítja, miközben ő maga vízzé alakul. Az egyenletek: Cu + H2SO4 -> CuO + H2SO3 -> CuO + SO2 + H2O

A második lépés pedig: CuO + H2SO4 -> CuSO4 + H2O.

A vas "normális fém módjára" reagál a kénsavval, vagyis hidrogént fejleszt belőle, és már első lépésben is vas-szulfáttá alakul: Fe + H2SO4 -> FeSO4 + H2.

4.)

Ezt már az első feladathoz leírtam. Az egyenletet is, és azt is, hogy vas-klorid keletkezik és hidrogén.