Mondanátok egy véleményt erről az érvelő fogalmazásról? Téma: Hol könnyebb az élet városon vagy vidéken, illetve az életminőség mennyire függ a lakóhelytől a mai Magyarországon?

Élet vidéken és városon.

Érvelő fogalmazásomban a vidéki és városi életet fogom összehasonlítani, illetve érveket felsorakoztatni egyik és másik oldal mellett. Ezzel sokan foglalkoztak már, mint például Glatz Ferenc. Tőle származik az alábbi idézet is, melyből világosan kiderül az állásfoglalása eme témában: ,, A polgárnak magának kell eldöntenie , hogy milyen térségben szeretne élni , illetve tudomásul venni : hol kényszerül élni. Az 1920-as években a jó technikai ellátottság (fűtés, bevásárlás, stb.) fontosabbnak tűnt az emberek számára, mint a jó levegő, a csend, a természeti környezet napi látványa. Ez is magyarázza a városi települések duzzadását. "

Gyakorlatilag tökéletes ellentéte egymásnak a két féle életmód, így joggal merül fel a kérdés: Vidéken vagy városban egyszerűbb az élet? Ugyanis, aki vidéken él az egy sokkal nyugodtabb környezetben van, kevesebb inger éri, ami nem feltétlenül jó, ugyanis a vidéki ember szókincse ezért is szegényesebb, mint egy városi emberé, közelebb van a természethez és még az életmódja is egészségesebb. Más részről a városban élők, akiket sokkal több inger ér, ami szintén nem feltétlenül jó, ugyanis lehet az inger negatív hatású például: túlzott stressz illetve a levegő is szennyezettebb, ami azt eredményezi, hogy a városban élők egészségtelenebbek, mint egy vidéken elő ember. Azonban a városi élet sokkal könnyebb, mint a vidéki élet. Minden sokkal közelebb van, mint vidéken: plázák melyekbe bármit lehet kapni, mindenféle iskola minden mennyiségben Például: Monoron van több általános iskola is egy gimnázium és egy szakközépiskola is, míg lakóhelyemen egy általános iskola és más nincs. Persze ez nem csak az iskolákra vonatkozik, ugyan ez igaz a boltokra/bevásárló központokra, melyekkel egy város dugig van, míg vidéken sokkal kevesebb van. Ezt orvosolandóan a vidéki emberek gazdálkodnak, termesztenek minden félét így azt már nem kell megvenni a boltba, állatokat tartanak, melyeket időnként levágnak, illetve fölöslegessé vált terményeiket eladhatják, amiből plusz pénzük származhat. Azonban egy olyan év, mely rosszabb termést hoz egy aszályosabb vagy éppen hidegebb év és ezek az emberek rengeteg pénztől esnek el, ugyanis amit megtermelnének maguknak alapesetben, azt most kénytelenek megvenni. Ahogyan azt Gltaz Ferenc is említi: az 1920-as évektől kezdve nőtt a városban élők száma Magyarországon. Az 1920-as évekig a népesség 80%-a vidéken élet. Mára ez pont a fordítottja. Ez részben az előbb felsorolt okok miatt van, részben pedig azért, mert városban könnyebben találnak munkát az emberek, minden sokkalta közelebb van, így ha mondjuk, A boltban nem találunk a kritériumainknak megfelelő terméket, akkor nem kell 10-20 kilométereket utaznunk, hanem megyünk pár métert és ott lesz B bolt.

A mai Magyarországon az életminőség nagyban függ a pénz mennyiségétől bár nem teljesen ettől. Rengeteg ember vett fel hitelt akkor, amikor az jó ötletnek tűnt, hogy esetleg egy ház felújításba kezdjenek, vagy akár egy új autót vegyenek. A 2009-es gazdasági válság, mely még mindig nem ért véget teljesen, ezeknek az embereknek felért, egy kardszúrással. A kezdetben felvett 2-3 millió forintnak indult kölcsön most a 7-8 millió forint, és ha ezt a kölcsönt havi 10-20 ezer forinttal fizették vissza, akkor az most havi 40 ezer forint körül lehet. Ezeknek az embereknek, akiknek nincs sok pénzük és betette a kiskaput a gazdasági válság, csak részben lehet segítség az, hogy olyan helyen élnek, ahol könnyebben találnak állást, kevesebbet kell utazni a munkahelyükre, mivel a bérletek ára is iszonyatosan magas. Lakóhelyemtől egy felnőtt bérlet Budapestig, amihez kell buszbérlet is nem csak vonat, körülbelül 41 000 forint, és ebben még nincs benn a BKK bérlet, ami plusz 10 000 forint! Másik megoldás lehet a vidéki élet, ugyanis önellátással is fenn lehet tartani magunkat (a fenn említett módszer szerint) plusz, ha a mezőgazdaságban helyezkedünk el kifejezetten előny is lehet, ugyanis vidéken sok termelői szövetkezet megmaradt, amik még mindig működnek, illetve vidéken nagyobb az esélye, hogy erdőbe botlunk, ahol szintén lehet dolgozni erdészként.

Mindent egybevéve úgy érzem, hogy nem igazán lehet dönteni a két féle életmód között, mivel teljesen más dolgok a megszokottak vidéken és városon is. Azonban lemerem fogadni, hogy nem csak én vagyok az egyetlen, akinek ez ilyen nagy fejtörést okozott. Ady Endre ismert magyar költő írt olyan verset is (az El a faluból című verset), amiben kifejezte, hogy mennyire nem szereti a vidéki életet és mennyivel jobb a városi élet, viszont írt olyan poémát is (a Vissza a faluba című poéma), amiben azt fejezte ki mennyire nem szereti a városi életet és mennyivel jobb a vidéken élni. Azonban ez mit sem változtat azon, hogy az emberek úgy gondolják, hogy jobb városban élni és folyamatosan növekszik a városok szám, míg a vidék egyre jobban ’’ fogy ’’.