Informatikában statikus és dinamikus változó között mi a különbség?

Statikus változó: A változóhoz szükséges memóriát a program futásának egésze alatt fenntartja a program.

Dinamikus változó: Amikor szükség van rá, le lehet foglalni neki memóriát, majd amikor a továbbiakban nincs szűkség rá, fel lehet szabadítani. Hátránya, hogy neked kell intézni a memóriafoglalást, felszabadítást. Előnye, hogy tényleg csak akkor foglal memóriát egy változó, ha szükség van rá.

Teljesen alap példa dinamikus változóra:

Program Pr1;

Var p : ^Integer;

Begin

WriteLn(’Itt p még nem foglal memóriát.’);

New(p);

p^ := 100;

WriteLn(’Memória lefoglalva, érték átadva. A p^ értéke:’, p^);

Dispose (p);

WriteLn(’A p által lefoglalt memória fel lett szabadítva. Innen a p által lefoglalt memóriát már használhatja másik dinamikus változó.’);

End.

(Megjegyzendő, hogy a p mint mutató maga is foglal memóriát. Dinamikus változót célszerű olyankor használni, ha nagyobb adatokat akarsz tárolni, pl. komplett rekordokat, nagyobb, összetettebb struktúrákat.)