Segítene valaki ebben a verselemzésben?

Radnóti Nem tudhatom című versével kapcsolatban már többször kértek segítséget , most megragadva egy újabb kérést Ady Endre A föl -földobott kő című versével összehasonlítva foglalkozom vele.

Mivel – szinte azonnal kell a „súgás”, vagyis egy gyors korrepetálás- egy rövid vázlattal, kulcsszavakkal segítek. Az összehasonlító verselemzéshez ajánlás, módszer található a blog régebbi bejegyzéseiben. Az már rajtad múlik kedves Olvasóm, hogyan öntöd végső formába.

Nézzük először Ady versét

Téma:

* hazaszeretet,

* magyarság –versekhez soroljuk

Mi jellemzi Ady magyarság-verseit?

* Indulat, lázadás, küldetéstudat, félti a hazáját, ezért keményen bírálja "Tied vagyok én nagy haragomban,"

Milyennek tartja a hazáját?

Hazájához, sorsszerű kötődést érez „Kicsi országom, újra meg újra/

Hazajön a fiad."

Keletkezése: 1909 nyarán írta, mikor párizsi tartózkodás után újra hazatért.

Hogyan , miért került Párizsba?

A vers címe: ( Sejtelmes,) metafora, ami olyan valamire utal, ami a föl-földobott követ állandóan lehúzza. Ez a gravitáció,

A nehézségi erő az oka, hogy minden földobott tárgy visszahull a földre.

Mi vonzza vissza a költőt külföldről, a jobb életkörülményekből a hazájába?

Hűséges-e Magyarországhoz?

Mi jelent a versben az „akaratlan” kifejezés? ( Nem saját akaratából, hanem valami eleve elrendeltetés ? )

A versszervező elv:

Ellentét

Miféle ellentétes érzések érzelmek figyelhetők meg?(mit diktál az ész, mit a lélek, és mégis a hazaszeretet, a honvágy mire készteti)

Melyik költőnk, melyik verséhez kapcsolható ez a „nem menekülhetsz „-érzés?

Segítségül idézem: „ A nagy világon e kívül

Nincsen számodra hely”

A vers zenei eszközei:

A hazához való erős kötődést és az elvágyódást a versszakok sorai is hangsúlyozzák

Hogyan? (szótagszám, sorok hossza, ritmusa, rímes és rímtelen sorok)

Költői eszközök:

Metafora (lásd pl. cím)

Alliteráció: (föl-földobott kő, földedre)

Szokatlan kifejezések: Te orcádra ütök (magyar vagyok , hasonlóság)

„mindenha szándék” – jelentése: mindenkor

fölhajtott kő- feldobott

Költői jelzők: (Mit jelentenek? ) Messze tornyok. Szomorúan magyar,

Milyen hangulatra utalnak az alábbi igék? „Szédül, elbusong s lehull”

Itt a vers is, hogy gyorsan olvasd el

Föl-földobott kő, földedre hullva,

Kicsi országom, újra meg újra

Hazajön a fiad.

Messze tornyokat látogat sorba,

Szédül, elbusong s lehull a porba,

Amelyből vétetett.

Mindig elvágyik s nem menekülhet,

Magyar vágyakkal, melyek elülnek

S fölhorgadnak megint.

Tied vagyok én nagy haragomban,

Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban

Szomoruan magyar.

Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan,

Kicsi országom, példás alakban

Te orcádra ütök.

És, jaj, hiába mindenha szándék,

Százszor földobnál, én visszaszállnék,

Százszor is, végül is.