Valaki nem tudna kisegitni 10 rovidebb (kb egy oldal A5 lapon) tortenlmi szoveggel?

Milyen vonatkozású szöveg?

Magyar történelem v. világtörténelem?

Melyik korszak?

A Nyugatrómai Birodalom bukása - Feladatok

Források:

„Ha a barbárok csak azért törhettek be római területre, hogy Keleten és Nyugaton a templomok megteljenek hunokkal, vandálokkal, burgundokkal és más nemzetiségek hívőivel, akkor dicsérnünk kellene isten irgalmasságát.”

(Orosius az 5. század elején)

„Mi szeretjük a szégyentelenséget, ők, a gótok, elátkozzák, mi menekülünk a tisztaság elől, ők szeretik. […] röviden szólva minden [barbár] népnek vannak bizonyos hibái, de néhány jó tulajdonsága is. […] Milyen reménye lehet még Rómának, ha a barbárok tisztábbak és erkölcsösebbek, mint a rómaiak?”

(Salvianus az 5. század közepén)

„Gyermekeik arcát mindjárt megszületésük után mélyen behasogatják, hogy az össze-vissza ráncolódó sebhelyek megakadályozzák a serdülő fiúk szőrzetének a kiütközését. Így is öregszenek meg, szakállatlanul; nincs bennük semmi szépség, zömök, izmos termetűek, vastag nyakúak, ijesztően formátlanok; az ember két lábon járó állatokhoz vagy hídkorlátnak használt, elnagyoltan faragott tuskókhoz hasonlíthatná őket. De bármennyire visszataszító is emberi megjelenésük, életmódjuk folytán mindenesetre olyan edzettek, hogy sem a tűznek, sem az ízletes ételeknek nem érzik hiányát, hanem vad növények gyökereivel és félig nyers juhhússal élnek, amelyet combjuk és a ló háta közé illesztve rövid ideig melegítenek.”

(Ammianus Marcellinus a hunokról)

„… azon szorgoskodtak, hogy a Római Birodalom jövendő felforgató közül senki se maradjon odaát, még a halálos beteg se. […] Ez idő tájt, amikor határsorompóik felnyíltak, a barbár föld úgy öntötte magából a fegyveres csapatokat, mint az Etna a tüzes szikrákat. A tisztán nem látó illetékesek ügybuzgalma így segítette elő a római világ pusztulását.”

(Ammianus Marcellinus)

„Ki hinné, hogy Róma, amely az egész földkerekség fölött aratott győzelmekre épült, most egyszerre megdől, és népének nemcsak anyja lesz, hanem sírja is: Hogy a hajdan uralkodó Város keleti, egyiptomi, afrikai partjait rabszolgáknak és szolgáknak a sokasága népesíti be? Ostromolják Rómát, a polgárok életét arannyal váltják meg, s miután kifosztották őket, újból bekerítik, hogy vagyonuk után életüket is elveszítsék. Elfoglalják a Várost, amely az egész világot magába foglalta. Sőt mielőtt fegyverrel bevennék, éhen pusztul. Ki tudná elmondani azt a gyászos pusztulást, ami ezen az éjszakán végbement? Vagy ki tudná kellőképpen megsiratni azt a sok fájdalmat? Az ősi város, amely ennyi esztendőn át uralkodott, most romokban hever. Az utcákon és a házakon szanaszét ott hever a rengeteg temetetlen holttest, és mindenütt csak halál és halál. Szörnyűség! a földkerekség összeomlik, s a nagy hírű Várost, a Római birodalom fővárosát egyetlen tűzvész elemésztette. Nincs tartomány, amely ne volna tele római menekültekkel.”

(Hyeronimus latin író)

„Orestes fővezér a hadsereg élére állt, kivonult Rómából, hogy az ellenség ellen induljon; megérkezett Ravennába, és ott-tartózkodása alatt fiát, Augusztulust császárrá tette. Nepos, amint erről értesült, Dalmáciába menekült, és ott trónfosztottan meghalt. Miután Orestes fiát, Augustulust Ravennában a császári trónra emelte, a rugius törzsből való Odoaker, a torcilingusok király […] segédcsapataival elfoglalta Itáliát, megölette Orestest, fiát, Augustulust megfosztotta a tróntól, és mindössze azzal büntette, hogy a campaniai Lucullus-kastélyba száműzte. Így a Nyugatrómai Birodalom, amelynek első császára Octavianus Augustus volt a város alapításának 709. évében, ezzel az Augustulussal elpusztult, az addigi császárok uralkodásának ötszázhúsz éve után. Ezentúl a gótok királyai uralkodtak Rómán és Itálián.”

(Jordanes: Getica)

Feladat:

Mutasd be a források alapján a Nyugatrómai Birodalom bukásának okait, a rómaiak és a barbárok viszonyát!

Kérdések:

• Hasonlítsd össze az 1. csoportba tartozó források szemléletét! Milyen kép alakult ki a rómaiakban a barbárokról?

• Ma a magyarázata a szemléletmódok közötti ilyen nagy eltérésnek?

• Szerinted melyik forrás szerzője ismerhette személyesen is a barbárokat? Miből következtetted ezt ki?

• A 2. csoportba tartozó források alapján milyen okok vezettek a Nyugatrómai Birodalom bukásához?

• Hol tartózkodott az utolsó nyugatrómai császár, amikor hatalmától megfosztották?

• Készítsd el a Romulus Augustulus megbuktatást elmesélő forrás vázlatát! Figyelj arra, hogy ki kinek a leszármazottja, ill. ki kivel kerül szembe.

• Számolj utána az évszámoknak! Ha Kr.e. 753-ban alapították Rómát, mikortól számítja Augustus uralmát? Mikor bukott meg a Nyugatrómai Birodalom a forrás szerint?

F) „(…) Amikor Marduk isten az emberek kormányzására, az ország sebeinek behegesztésére küldött engemet: az igazságot és a jogot az ország nyelvére tettem, és ezzel az emberek javát segítettem elő. Ekkor elrendeltem, hogy: (…)

198. Ha [szabad ember] egy héber szolga szemét szúrta ki, vagy egy héber szolga csontját törte el:

1 mina ezüstöt fizessen. (…)

200. Ha egy szabad ember kiveri egy szabad ember fogát: üssék ki az ő fogát is. (…)

203. Ha egy szabad ember arcul üt egy vele egyenrangú szabadot: 1 mina ezüstöt fizessen. (…)”

(Részlet Hammurapi törvényeiből)

Cromwell a csonka parlamenthez beszél

"Sir Peter Wentworth [presbiteriánus képviselő] felállt, hogy válaszoljon neki, és azt mondta, hogy sohasem hallott még ilyen illetlenül beszélni a Parlamenthez, s ez annál visszataszítóbb, mivel az ő szolgájuk szájából eredt, [...] akiben annyira megbíztak, és akit annyira leköteleztek; de amíg szólott, a generális [Cromwell] a Ház közepére lépett, s zavaros beszédmodorát folytatva, ezt mondta: "Gyerünk, gyerünk, majd véget vetek én a fecsegésüknek! [...] Hívják be őket!" - mire a Parlamentet őrző őrmester kitárta az ajtókat és Worsley alezredes két szakasz muskétással belépett a Házba. Mikor Sir Henry Vane ezt meglátta, hangosan felkiáltott a helyéről: "Ez becstelenség, igen, ez az erkölcs és közbecsület ellen való!" Ekkor Cromwell rátámadt és hangosan ordítozta: "O Sir Henry Vane! Az úristen szabadítson meg engem." Ezután az egyik képviselőre pillantott és így szólt: "Itt egy részeges ül!" Majd ócsárló szavakat zúdítva a többiekre is, elrendelte, hogy vigyék el a buzogányt (a parlament elnökének hatalmi jelvényét), mondván: "Mit csináljunk ezzel a vacakkal? Itt van, vigyétek el!" Az elnök kijelentette, hogy nem hagyja el a helyét, csak ha kényszerítik. Cromwell hangosan kiáltotta: "Vigyétek ki!" [...]"

Forrás

I. Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulhatnak.

II. Minden politikai társulás célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. E jogok: a szabadság, a tulajdon, a biztonság s az elnyomatással szemben való ellenállás.

III. Minden szuverenitás elve természeténél fogva a nemzetben lakozik; sem testület sem egyén nem gyakorolhat hatalmat, ha nem határozottan tőle ered.

IV. A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt. Az egyes ember természetes jogainak gyakorlása tehát más korlátokba nem ütközhetik, mint azokba, amelyeket a társadalom többi tagjai számára ugyanezen jogok élvezetét biztosítják; s e korlátokat csakis a törvény határozhatja meg.

V. A törvénynek csak a társadalomra nézve ártalmas dolog megtiltására van joga. Amit a törvény nem tilt, azt senki sem akadályozhatja meg, s amit a törvény el nem rendel, arra senkit kényszeríteni nem lehet.

VI. A törvény a közakarat kifejezése; alkotásában minden polgárnak joga van személyesen vagy képviselői révén közreműködni. A törvény egyformán törvény mindenki számára, akár védelmez, akár büntet; s mivelhogy a törvény előtt minden polgár egyenlő, tehát minden polgár egyformán alkalmazható bármilyen közhivatalra, állásra és méltóságra, erényeik és képességeik különbözőségein kívül egyéb különbséget nem ismerve.

VII. Vád alá helyezni, letartóztatni és fogva tartani bárkit csak a törvény által meghatározott esetekben s a törvény által előírt formák között lehet. […]

VIII. A törvény csak […] nyilvánvalóan szükséges büntetéseket állapíthat meg, s büntetéssel sújtani senkit másként nem lehet, mint a bűncselekmény elkövetése előtt meghozott és kihirdetett, valamint szabályszerűen alkalmazott törvény értelmében.

IX. Mindaddig míg bűnösnek nem nyilvánítják, minden ember ártatlannak vélelmezhető. Ha tehát letartóztatása mégis elkerülhetetlenné válik, a törvénynek szigorúan meg kell torolnia minden olyan keményebb rendszabályt, amelyet a szökés megakadályozásának szükségessége nem indokol.

X. Senkit meggyőződései és vallási nézetei miatt háborgatni nem szabad, feltéve, hogy e meggyőződések és nézetek megnyilvánulása a törvény által megszabott közrendet nem zavarja.

XI. A gondolatok és vélemények szabad közlése az emberek egyik legértékesebb joga; ennél fogva minden polgár szabadon szólhat, írhat és nyomtathat ki bármit, felelősséggel tartozván viszont e szabadsággal való visszaélésért a törvény által meghatározott esetekben. […]

XIII. A karhatalom és a közigazgatás költségeinek fedezésére nélkülözhetetlenül szükséges mindenkinek közös hozzájárulása; s e hozzájárulást kinek-kinek képességei szerint, a polgárok összessége közt egyenlően kell elosztani.

XIV. A polgároknak saját személyükben vagy képviselőik útján joguk van a közös hozzájárulás szükségszerűségét megállapítani, s ezt szabadon megszavazni, valamint felhasználását nyomon követni, s meghatározni mennyiségét, alapját, elosztását, behajtását és időtartamát. XV. A társadalomnak joga van a közigazgatás minden tisztségviselőjét számadásra vonni. XVI. Olyan társadalomnak, melyből e jogok biztosítékai hiányoznak s ahol a törvényhozó és végrehajtó hatalom szétválasztását nem hajtották végre, semmiféle alkotmánya nincs. XVII. Tulajdonától - lévén a tulajdonjog szent és sérthetetlen - senki meg nem fosztható, legfeljebb csakis oly esetekben, amikor ezt a közösség érdekéből fakadó nyilvánvaló, törvényesség útján megállapított szükségesség követeli meg - ám ekkor is csak igazságos és előzetes kártalanítás fejében.