Balassi Bálint tételben érettségire ki tud seg íteni?

Meg kell említeni a "Balassi-strófa"-t

Ennek szerkezete háromszor hármas egység

Ill. a "Nagy ciklus" (Az maga kezével írt könyvébül)

első és második része harminchárom versből áll- Úgy lett volna, hogy három kötetes lesz, de a harmadik kötet

végül nem készült el

Csak arról van szó, hogy a ciklusok és versek hármas

egységekben szereplenek

Balassi (vers)ciklusokat írt (először a magyar irodalomban) Legismertebbek a "Nagy Ciklus" és a

"Kis ciklus" (Ez bevezetésnek jó) Utána meg elmondod a "Balassi-strófát" (rímképlete: AAB, CCB, DDB)

Nekem úgy volt írva a vázlatom, hogy

B. írt (tematika szerint) szerelmes, istenes

és vitézi verseket. Szerelmes versek: a "Nagy Ciklus"-ból

az Anna- és a Júlia-versek, záródarab: "Bocsásd meg Úristen") A Nagy Ciklus első részének versei B. házassága előtti időből valóak, a második részben lévők a házassága utáni időszakból (a második rész záróverse "Búcsúja hazájától") Ja, és a "Nagy Ciklus-t harminhárom éves korában írta (ott is benne van tehát

a hármas szám)

Balassi Bálint szerelmi költészete

Balassi a magyar nyelvű líra első kiemelkedő, világirodalmi szintű képviselője; új költői formák felismerője és új formák megalkotója. Költészetében a szerelmi líra összefonódott a török hódító elleni harc élményeivel. Kezdetben átvette a humanista szerelmi líra sablonját, de erős egyénisége hamarosan eredeti magyar költészetet teremtett. Igen nagy zenei műveltséggel rendelkezett. Az általa ismert számos dallam (olasz, német, humanista latin, lengyel stb.) nemcsak inspirálta, hanem közvetlen mintájául is szolgált verseinek. Maga a Balassi-strófa is énekelt forma volt.

Balassira legfőképpen az ókori görög és római költészet hatott, de Petrarca hatása sem elhanyagolható a minnesängerek mellett. Verseiben a petrarkista költészet hagyományait folytatja Balassi, ami azt jelenti, hogy műveiben nem a kedvest írja le, hanem nagy hangsúlyt fektet saját érzelmei bemutatására.

A szerelem költője volt. Balassi a szerelmet az élet egyik legfőbb értékének tekintette, ezt bizonyítandó drámai műve a Szép Magyar Comedia. Ez a munkája 1589-ben keletkezett, és a Júlia meghódítására irányuló utolsó kísérletei közé sorolhatjuk. Ezzel egy új műfajt honosított meg a magyar irodalomban: a reneszánsz szerelmi komédiát.

Szerelmi költészetének az alábbi ciklusait különíthetjük el: ilyen az Anna-, és a Júlia-ciklus, melyeknek ihletője Losonczy Anna volt, illetve a Célia-ciklus, melyek Wesselényiné Szárkándi Annához szóltak. Anna-ciklusban található versek Balassi szerelemének kialakulásakor keletkeztek. Későbbi verseiben Annát már Júliának nevezi, ezzel is elvonatkoztatva a konkrét személytől. Régi mintákra hagyatkozva szíve hölgyének álnevet választ. Idővel a hölgy személye átpoétizálódik, átköltőiesedik, ami mutatja, hogy a költő kezd révbe érni művészeti szempontból. Balassi a nő és a férfi viszonyát a jóval korábbi francia trubadúrköltészetre emlékeztetően gyakran az úr és szolga viszonyaként fejezte ki. Míg a Júlia-ciklusra a végletekbe csapó érzelemkifejezés a jellemző, addig a Célia-verseken Balassi költészetének utójátéka figyelhető meg. Ekkor már nyugodtabb hangvételűek a művek, nincsen meg a Balassira jellemző érzelemi csapongások.

Mi még "vettük" a "Kis Ciklus"-t is

Ot pl. elemeztük az "Adj már csendességet" c. verset

(ill. himnuszt) Három részre tagolható (a vers):

Könyörgés, indoklás, ismét könyörgés. (A könyörgés (felütés) felszólító módú igealakban jelenik meg) Záróvers: "Fulviáról"