Nagyon régen olvastam az Egri csillagokat és most érettséire kell de nem nagyon emlékszem már rá. Két kérdést szeretnék feltenni?

A török ellen pl. "tűzkerek"et vetettek be

(ami gurult és égett, magával rántotta a török

katonákat)

Mekcsey István (névváltozatok: Mekchey, Mechkey; ? – Sajóvárkony[1], 1553) magyar földbirtokos, várnagy.

Nemesi származású volt, először 1542-ben bukkan fel forrásokban mint Baranya megyei birtokos. 1548-ban huszti várnagy és a máramarosi sókamara prefektusa. Több diplomáciai megbízást is ellátott, 1551-től Zay Ferenc helyett az egri vár várnagyának nevezték ki Dobó István mellé.

Én úgy emlékszem, tudom, hogy Mekcsey István és Dobó István A Berettyó folyó parti jelenetben találkoznak először.

Ahol Mekcsey egy kisebb török csapattal ütközött meg, fejsebet kapott, ezt mossa a folyóban, amikor Dobó megérkezik.

Dobó a seb ellátásában segít Mekcseynek, itt kötnek barátságot.

Szerintem ők nem gyerekkori barátok!

Hogy ki Dobó gyerekkori barátja ???

Gyerekkori barátság van Az idős Cecey Péter, Vicuska apja, és Bálint pap között. 1. rész !

Feltételezem, hogy az egri ostrom idején alkalmazott módszerekről van szó.

A várat ágyúkkal védték, Dobónak 4 nagyobb, és 17 kisebb ágyúja volt.

A legnagyobb, bronzból készült ágyújukat Babának hívták.

Elöl és hátul töltős ágyúik, és mozsárágyúik is voltak.

A mozsárágyú kőből készült golyókat lő ki.

Dobó felkészítette a várat még az ostrom előtt, a belső várban az épületek tetejét vizes állatbőrökkel fedték be, hogy az ellenség tüzes nyilakkal ne tudja azokat felgyújtani.

A külső és a belső várat mély árok választotta el egymástól. Dobó a falakat magasra rakatta, megerősíttette, ahol legjobban várható volt a támadás.

A várban önkéntes és zsoldos katonák voltak. Ezenkívül polgári személyek, mesteremberek, civilek, fegyverkovácsok, kőművesek, ácsok, akik szükség esetén helyreállították a falakon keletkezett sérüléseket.

Gyalogos és lovaskatonák is voltak a várban.

A lovasok néha "kirohantak", kicsaptak az ellenségre és zsákmánnyal tértek vissza.

Dobónak kémje is volt, Varsányi Imre személyében, aki hozta-vitte a leveleket, üzeneteket a török táboron keresztül.

A katonák elöltöltős puskákkal is harcoltak, nyíllal, dárdával, gyalogsági kard és külön lovassági kard is volt.

Gergely találmányai révén is hozzájárult a török sereg elleni harchoz.

Legnagyobb hatású ilyen fegyvere a tüzes malomkerék volt, amelyet legurítottak az egyik kapuból a domboldalon, s nagy kárt tett az ellenség soraiban.

A katonák páncélt viseltek, inget, sisakot, mell és combvértet.

A legendássá vált egri nők is kivették részüket a küzdelmekből.

Forró vizet, forró szurkot, talán egy alkalommal még levest is öntöttek a feltörekvő törökökre.

A törökök kötélhágcsókon, létrákon másztak a falakra.

Ezt a falon belül állók visszalökték, így egyszerre többen estek le a mélybe.

A várvédők kb. 2000-ren lehettek, Gárdonyi szerint 200 ezren voltak a törökök. Ez a szám túlzottnak bizonyult, a kutatások kb. 40 ezerre teszik a török hadsereg létszámát.

I. Ferdinánd királytól felmentő sereget vártak az egri védők, ami sohasem érkezett meg, így mindvégig magukra maradtak a harcokban.

Eger várának megvédése Európa-szerte nagy elismerést váltott ki, az oszmán birodalom előretörését megakadályozták a Felvidék felé.