Mik voltak azok az okok amik 1848-ban a 12 pont kiadását akadályozták/ késleltették?

Nem volt "szabad" a sajtó!

A cenzura nem engedte)

Először ki kellett vívni a sajtószabadságot,

hogy egyáltalán nyomdába lehessen adni

Ha nyomtathatták volna előbb, akkor ugye cédulákon (röpiratok) még hamarabb elterjedt volna a forradalom

(vagy a forradalmi eszmék híre) Az "udvarnak" pont ez "hiányzott" volna..

A bécsi udvarnak épp "elég volt" Bécsben a forradalom!

(Nem volt szükségük mégmagyar forrdalamra is)

Gondolhatod, hogy "reszkettek" bármilyen megmozdulástól

Nézd meg a "Kereső"-ben (ha nem hiszed)

Ott ugyanaz áll

"1848-ban az események felgyorsultak.

Előbb Dél-Itáliában kezdődött fegyveres felkelés, majd

február végén Párizsban robbant ki forradalom.

Franciaországban ismét kikiáltották a köztársaságot.

Ezt követően forradalmi hullám söpör végig egész

Európán. Március 1-jén megérkezik a párizsi forradalom

híre. A megváltozott külső körülmények hatására

megváltozott a magyar országgyűlés menete is.

Kossuth márc 3-i beszédében a közteherviselés

bevezetését, kötelező örökváltságot, törvény előtti

egyenlőséget, a magyar országgyűlésnek felelős magyar

minisztérium kinevezését követeli. Egyúttal javasolja,

hogy a birodalom Lajtán-túli tartományaiban is

biztosítsák a polgári átalakulást és az

alkotmányosságot. A párizsi forradalom hatására az

országgyűlés alsó-és felsőtáblája is elfogadta a

javaslatot, melyet az országgyűlés küldöttsége március

15-én vitt Bécsbe az uralkodóhoz. Közben viszont a

forradalmi hullám elérte a birodalom központját is.

Március 13-án kirobbant a bécsi forradalom. Ezzel

párhuzamosan Pesten is felgyorsultak az események.

Már március 14-én a pesti fiatalok gyülekezni kezdtek,

nem is tudták, hogy a javaslatot már elfogadták.

Március 15-én reggel a Pilvax kávéházból a fiatalság

Petőfi, Vasvári és Jókai vezetésével az egyetemre

mentek, hogy itt még több fiatalt bevonjanak.

Egyetemisták, jogászok gyűltek össze.

Ezt követően a tömeg elfoglalta a Landerer nyomdát,

ahol cenzúra nélkül kinyomtatták a követeléseiket

tartalmazó 12 pontot és a Nemzeti Dalt.

Délután 20 ezres tömeg a Nemzeti Múzeum előtt

gyülekezett, ahol Jókai Mór felolvasta a 12 pontot.

Innen a Városházához mentek, ahol csatlakozott hozzájuk

a liberális nemesség: Nyáry Pál és Klauzál Gábor. Majd

Budára, a Helytartótanács épületéhez mennek, és a

helytartótanács alelnöke jóváhagyta a 12 pontot"

Szia

Amikor megszuletett a 12 pont akkor semmi sem kesleltette es akadalyozta. Marcius 12-14 kozott szuletett meg, Kossuth marcius 3-iki, a pozsonyi orszaggyulesen elhangzott felirati javaslatanak ugymond "suritmenyekent". Marcius 15-en a marciusi ifjak lefoglaljak Landerer es Heckenast nyomdajat, es a szabad sajto elso termekekent kinyomtatjak a 12 Pontot.

Udv.