Lenne pár kérdésem az Egri csillagok c. könyvből.1. A második rész utolsó fejezete jóval rövidebb, mint a többi. Miért van jelentősége a két rövid mondatnak? Hogyan egészítenéd ki ezt a részt?

Szia !

1. A második rész ....."Oda, Buda a címe és a 24. számú fejezetről van szó.

Valóban csak 2 mondat. A török szultán visszaindul Konstantinápolyba és magával viszi rabláncon Török Bálintot.

Kiegészíteném azzal, hogy emlékeztetném az olvasót arra a történetre, amikor Török Bálint még a saját várában az udvaron párviadalra hívja ki török rabjait.

Aki győz vele szemben, annak szabadság a jutalma.

Van egy kis termetű, gyenge fizikumú török fogoly, aki már sokadszor áll ki a nagyúrral, Török Bálinttal.

Mindannyiszor veszít.

Sírva, könyörögve kéri fogva tartóját, bocsássa el, mert szeretné fekete szemű kisfiát, feleségét viszontlátni.

Török Bálint szívtelenül utasítja vissza a rab kérését.

Ő ekkor megátkozza Bálint urat, azt kívánja neki, hogy rabságban sínylődve élje le élete hátralévő napjait.

Az átok beteljesül, Török Bálint a Jedikulába, a Héttoronyba kerül, sohasem tér többet vissza Magyarországra !

Persze sok mindent lehetne írni kiegészítésképpen, engem ez nagyon megragadott, és emlékeztem az átokra.

Nézem a többi kérdést is !

Még az előző kérdéshez !

Azért van jelentősége a két rövid mondatnak, mert még jobban megráz bennünket az esemény. Nem számítottunk volna erre, hiszen Török Bálint szóba állt a török szultánnal, egyenlő partnerként tárgyalt vele. Később vette észre, hogy a török "nem jóban sántikál". A sok ajándék a királynénak, az uraknak, a vendégül látás, a ceremónia már gyanús lehetett ! Elterelés volt a lényegről, hogy mialatt folyt a vendégség, a várat /Budát/ csellel bevette a török sereg.

2. kérdés:

Cecey azért igazságtalan Gergellyel szemben, mert gyerekkorában, amikor a kisfiú megmentette a töröktől Vicuskát/Évát/ az apa neki ígérte leánya kezét.

Most pedig, a királyné férjhez akarja adni Évát Fürjes hadnagyhoz, ezt nagy megtiszteltetésnek érzik a szülők. Gergelyt /a szegény jobbágyfiút/ már nem tartják megfelelő partinak a lányuk számára.

Gergely megbántottságában, sértődöttségében visszakéri a 315 aranyat, amelyet még kisgyerek korában Ceceyéknél helyeztek el, hogy őrizzék számára, ha felnő.

4. Az anyai szeretet....

Több példáját is látjuk az anyai szeretetnek a regényben mind magyar, mind török részről.

Cecey Éva, életét, testi épségét kockáztatva indul útnak Egerbe, amikor Jumurdzsák , a félszemű török fondorlatos módon elrabolja kisfiukat, Jancsikát.

Miklós diákkal Sopronból kelnek útra, hogy a veszéllyel nem törődve eljussanak Egerbe, ahol Gergely Dobó hívására tartózkodik.

Férfiruhában, lóháton teszi meg a hosszú utat. Miklóssal megtalálják a várba vezető titkos alagutat.

Erején felül, holtfáradtan ás a diákkal együtt, hogy a várba bejussanak.

Neki sikerül ! Dobó kérését is hajlandó teljesíteni, hogy elrejtőzik férje elől, akinek a vár ostromára kell koncentrálnia. Az utolsó, nehéz órákban Éva is fegyvert fog, hogy a várvédőknek segítsen. Megsebesül szerencsére nem súlyosan !

Szép és megkapó része a regénynek, amikor a harcok végeztével a két anya, a magyar és a török egy-egy kisfiút kézen fogva találkozik. A török asszony a várban lévő kisfiáért, Szelimért, Éva Jancsikáért aggódott az ostrom idején. Kicserélik őket, a mindketten boldogan ölelik magukhoz saját gyermeküket.

Még egy szomorú történet az anyai szeretetről, Baloghnéé.

Ő Kristófnak, Dobó apródjának az édesanyja, aki a harcok során elveszíti gyermekét.

A végső küzdelem napján maga is a falakon harcol fegyverrel a kezében.

Özvegyasszony lévén senkije sem maradt, fia nélkül nem akarja folytatni életét, gyermeke után ő is a halálba megy.

Sajnos most mennem kell, de leszek holnap.

Ha nem késő még a feladatot elkészíteni, segítek !

3. Aznap van a perzsa gyászünnep Konstantinápolyban, amikor a magyarok odaérnek. /Mekcsey, Gergely, Éva, Török Jancsi, Matyi, Sárközi és a cigány lány/

A város gyönyörű, az Aranyszarv öböl, és a magasra nyúló minaretek, tornyok, ahol a müezzinek imádkoznak hajnalban. Az arany kupolás templomok látványa is ámulatba ejti őket.

Tündérvárosnak tűnik számukra a török főváros.

A gyászünnepi felvonulást, amely Husszein és Hasszán emlékére történik, elborzadva nézik Gergelyék.

A résztvevők saját hátukat, mellüket ütlegelve vonulnak a város utcáin, korbáccsal, kötelekkel vérző sebeket ejtve magukon. Vannak, akik kopaszra nyírt fejüket karddal vagdossák és már csak rogyadozva képesek járni a vérveszteségtől.

Mindez hihetetlennek tűnik a magyarok számára.

5. Legemlékezetesebb színhely, esemény, szereplő ?

Tudnál mondani ilyet, hogy azt megbeszéljük, leírjuk közösen ? Hogy olyan legyen, ami valóban Neked tetszik !

Az egri vár az egyik legjelentősebb végvár volt abban az időben, 1552.-ben.

Meg kellett védeni, mert megnyílt volna az út a törökök előtt a Felvidék felé.

Nagyon régen épült, talán még a honfoglalás előtt, alakja pedig egy teknősbékára emlékeztetett.

Külső és belső várból állt, csak a belső vár területén voltak épületek, ezenkívül bástyák és tornyok voltak még mind a két területen.

Amikor kinevezték Dobó István várkapitánynak, ő nagy gonddal kezdett hozzá a falak megerősítéséhez.

Jó stratégiai érzékkel rendelkezett, meg tudta ítélni, melyik oldalról várhatóak a leghevesebb támadások, hol fognak majd ágyútűzzel próbálkozni a törökök.

Igyekezett mindenre felkészülni és felkészíteni a várban tartózkodó védőket és a civil személyzetet is.

Gergelyt is azért hívta jóval előbb a várba, hogy az ő meglátása szerint is megfelelő lesz-e a védelem.

Dobó alakja kimagaslik a szereplők közül, hazaszeretete, becsületessége, elkötelezettsége, embersége példaértékű.

Jó katona volt, jó és igazságos vezetőnek bizonyult.

Nem tűrte meg az áruló Hegedűs hadnagy félrelépését, megbüntette őt és a hozzá csatlakozott katonáit is.

Ők zsoldosok voltak, pénzért harcoltak, nem voltak olyan elkötelezettek a haza ügye iránt, mint a többiek.

Dobó jól irányította a vár védelmét, az asszonyok is besegítettek ebbe, amikor már a végső napok következtek.

A történelem is feljegyezte az egri nők bátorságát, akik forró vízzel, szurokkal öntötték le a falakon feltörekvő ellenséget.

Gergely pedig találékonyságával a hatalmas tüzes malomkerék megalkotásával bizonyította a hadi tudományokban való jártasságát, fondorlatos észjárását.

Az emberfeletti küzdelemben mindenki megállta a helyét, ahol rést ütöttek az ágyúgolyók azonnal betömték azokat. A lőportorony felrobbanása után keletkezett zűrzavaron is úrrá tudtak lenni.

Mindenki hősiesen harcolt a falakon, a bástyákon, éjjel-nappal őrséget álltak, le sem feküdtek, csak őrhelyük mellett pihentek meg kissé, ha lehetőség volt rá.

Maga Dobó István is ott volt mindenütt, ahol szükség lehetett rá.

Mekcsey és Gergely hű és megbízható társai voltak az irányításban. A siker, a győzelem nem is maradt el.

Megvédték Eger várát, elvonulásra késztették a törököket.

Azért tetszett nekem legjobban az egri vár védelméről szóló fejezete a regénynek, Dobó István és a védők emberfeletti helytállása, mert hősiességükkel, hazaszeretetükkel a mai embereknek, nekünk is példát mutatnak.

Megfogalmaztam, azért még Te is tedd hozzá a saját gondolataidat, érzéseidet, véleményed a könyvről !