Tustok a neten olyan oldalt, ahol egy esszét találhatok a principátusról?

Próbáld meg,

h beírod(a keresőbe)

"Augustus császár(principátus)"

Az I. sz. végére a köztársasági államforma válságba jutott, s ez oda vezetett, hogy Augustus létrehozta a principátusnak nevezett államformát, amelyet a köztársaság intézményének látszata mögött elrejtett egyeduralomnak nevezünk.

Három pillére van:

1, Princeps: a senatus első embere,hatalmát hármas hatalomra építi:

- tribunica potestas,hogy ő szent és sérthetetlen

- imperium proconsulare:tartományi főhelytartó,

teljhatalommal

Teljes római birodalomra kiterjesztik.

- imperator: katonai főparancsnok.

2, Köztársasági intézmények egyre inkább felszámolás alá kerülnek.A köztársasági álszervek megmaradnak, de a császárnak ajánlási joga van a betöltésükre.

Nevezetesen a köztársasági magistratusok közül rendszeresen a senatori rend tagjait nevezi ki magistratusnak.

A consulok hatalma formálissá válik.

A praetorok számát felemeli.

A questorok és az aedilisek tisztségét császári hivatalnokokkal tölti be.

A censori tisztséget megszűnteti.

A senatus hatalma marad meg csak szinte,létszámát növeli 300-ról 600-ra. Jogkörében marad a magistratusok megválasztása, ahol azonban a princeps tesz javaslatot. A senatus kormányozza Itáliát, illetve jogkörébe tartozik a büntető bíráskodás és a törvényhozás.

Népgyűlés szerepe formális.

3, Császári hivatalnok szervezet

Ez egy új hatalmi ág. Eleinte a princeps magánigazgatási egysége volt,amelynek jogkörét később kiterjeszti a római államra is.Különbséget kell tenni a hivatal szempontjából:

- csak Rómát igazgató hivatalok:

- prefectus pretorio: a császári testőrség parancsnoka

volt, de a princepstől fokozatosan vett át jogköröket,

mint a törvénykezési jogkör és a fellebbezett ügyek

intézését.

- prefectus urbi: polgári főhivatalnok. A közrend

fenntartása és a bíráskodás tartozott jogkörében

Rómában.

-egész birodalmat szolgáló hivatalok:

- princepsnek a kancelláriája

- consilium principis: a császár tanácsadó testülete