Válaszolnom kellene a következő kérdésekre a kőszívű ember fiaival kapcsolatban: - Buda várostroma röviden - Mikor és hol tűnik fel Tallérossy Zebulon a szövegben? -Richárd szerelmi élete Ha tudtok oldalt vagy bármiféle segítséget nyújtani leírnátok?

A Richárd az a (Baradlay) fiú volt,

aki szerelmes volt Alfonsine-ba

Tallérossy Zebulon

Felvidéki földbirtokos nemes, Baradlay Kazimir hívei közé tartozott, de a forradalom idején a magyar kormánytól fogadott el biztosi tisztséget. Látva, hogy a szabadságharc ügye rosszul áll, egérutat keresett, álruhában próbált hazaszökni, és végül a muszka intervenciót előkészítő Rideghváry Bence kezei közé került. Ez magával vitte őt, hogy segítsen neki a felvidéket a magyarság ellen lázítani, de ez a szerep végképp nem volt ínyére, és sikeresen megszabadult kéretlen pártfogójától. A heroikus alaphangú regényben a gáncstalan hősök és az elvetemült szörnyek közti mezsgyén köznapibb, esendőbb embereket is találunk, ezek közt a legexponáltabb Tallérossy komikus alakja. Öt lány apja és egy házsártos feleség férje, ami eleve kizárja a méltóságteljes föllépést; ráadásul korlátolt, kényelmes és gyáva, a nemzet ügyét csak a saját szűkös, önző perspektívájában képes szemlélni. Hősnek nem való, de azért nem is hitvány figura; amikor becstelenségre akarják kényszeríteni, a maga kisszerű módján megtalálja az ügyes kibúvót. Tótosan tört magyar beszéde kétségtelen eleme az alakját körüllengő nevetségességnek, de az író nem szlovák voltában szatirizálja őt; az eseményekkel sodródó, kétkulacsos, eszménytelen embereket példázza vele, akik a színmagyar nemességben is bőséggel akadtak.

Richárdnak nem Alfonsine volt a szerelme, hanem a náluk lakó szegény rokon, Edit.

A harmadik, /legfiatalabb/ Baradlay fiú, Jenő szerelme volt a Bécsben lakó Plankenhorst Alfonsine, a kétszínű, kétkulacsos politikát folytató, a császáriaknak a forradalmárokról adatokat gyűjtő, majd szolgáltató szépséges hölgy.

Baradlay Richárd a középső fiú, Bécsben a császári hadseregben szolgál, huszártisztként.

Jó kiállású, jóképű, egyenruhája feszül a mellkasán, ezért minden nőnek azonnal megtetszik, könnyen talál partnert magának.

Az estélyen ezért lepődik meg a szegény, szobalánynak látszó Editen, aki visszautasítja hetyke közeledését, bizalmaskodó magatartását.

Amikor kiderül, hogy a lány Plankenhorsték rokona ugyan, de lenézik, kihasználják, cselédként bánnak vele, Richárd mellé áll, annál is inkább, mert kölcsönösen beleszeretnek egymásba.

Ez az érzelem becsületes, a lányt tiszteletben tartó viselkedésre ösztönzi Richárdot, ami mellett végig kitart.

Rokonaitól megkéri a lány kezét, menyasszonyaként bánik vele.

A zárda melletti bécsi csatában is mindvégig szerelméért is küzd a csőcselék ellen.

A harcok végeztével pedig, amikor a börtönből is szabadul,

felkeresi a Plankenhorts hölgyeket és magával viszi kedvesét.

Ekkor derül ki, hogy Edit nagy hozomány örököse, ezért nem akarták őt férjhez adni, mielőtt Alfonsine nem talál párt magának.

Richárd ígéretéhez híven feleségól veszi Editet, és szavát megtartva, Palvicz Ottó gyermekét is sajátjukként nevelik fel.

Buda ostromát azért keresd meg a könyvben, és olvasd el !

A lényeg, hogy vita van azt illetően, ostrommal kell-e bevenni Budát, hiszen akkor a bent tartózkodó ellenség is fegyverrel, ágyúkkal válaszol, amely veszélyezteti a pesti oldalon a Duna parton lévő palotasort és az ott élők életét.

A két Baradlay fiú, Ödön és Richárd is a két ellentétes nézetet képviselő oldalon áll.

Vitájuk forradalmi párbajhoz vezet.

Az győz, aki előbb jut fel a várba, egy meghatározott helyre.

Ödön győz, nagy veszteségek vannak mindkét oldalon, Richárd szerencsére huszárjaival megakadályozza a Lánchíd felrobbantását.