Egri csillagok! Kérdések?!

4.

A gyűrű útjához még kiegészítésképpen, amikor a pap felrobbantja a szultán helyett a janicsáragát, a haldokló, sebesült papot is felkeresi Jumurdzsák, de már nem tudnak beszélni, ezért kezdi üldözni Gergelyt.

És a végén Egerben találkozik össze mindenki. Éva ide hozza a gyűrűt, hogy kisfiukat ezért ki tudják cserélni.

Közben a török janicsár üzenget Gergelynek éjszaka, és a kis Jancsika kardját is bedobják a várba. Ezzel igazolva, hogy a gyermek valóban fogságban van, török kézen.

A kisfiú megszökik a félszemű töröktől, mire a találkozó létrejönne.

A vár ostrománál Jumurdzsák meghal, így soha sem kapja vissza a talizmánját.

5.

Láttam, hogy már válaszoltak erre, tehát a nagydarab török neve, Hasszán, de Hajván a gúnyneve, ő mutatja meg a fogoly Gergelynek a papírokat, pergameneket.

Eger várának rajzát Gergely megtartja, nagyon jellegzetes, mintha egy teknősbékát ábrázolna. Később / férje ruhájában megtalálja Éva/ ennek segítségével jut majd be Éva Eger várába. A váron kívül található titkos alagutak is szerepelnek a térképen, ezek egyikén ásnak tovább Miklós diákkal, és Éva el is éri a várat, a diák meghal. Önfeláldozóan felrobbantja a lőport fáklyájával, így sok török is meghal, az alagút pedig járhatatlan lesz.

A többi pergamenről Gergely azt mondja a töröknek, hogy varázserő van bennük. Tépkedje szét őket és varrja a ruhája bélésébe, hogy megvédjék a harcban.

Eger ostrománál Hajvánnal is találkozunk, meghal a harcokban.

6.

Még az egri nők szerepéről, úgy látom a török szótár az szuper, és Gergely találmánya is kész.

Az Eger várát védő férfiakon kívül a nőknek is nagy szerepük volt az ostrom idején.

Nem csak sütöttek-főztek a katonákra, Baloghné, a kis Kristóf apród édesanyja pedig Dobóra, a kapitányra, hanem a végső napokban a harcokban is részt vettek.

A nagy ostrom idején forró szurkot, de azt hiszem, még forró levest is kiöntöttek a falakon feltörekvő török katonákra.

Ezen kívül a sebesültek ápolása is az ő feladatuk volt.

Az elkeseredett, elszánt küzdelemben, amikor már minden kézre szükség volt, a nők is fegyvert fogtak.

Így tett Cecey Éva, Gergely felesége is, megsebesült a fején, de az ostrom után megtalálták, ellátták a sebét.

Baloghné, aki fiát a kis apródot elveszítette, özvegy asszony lévén, már nem volt kiért élnie, szintén a falakra ment harcolni és hősi halált halt.

7.

A török és a magyar sereg fegyverei és ruházata, gondolom így van helyesen a kérdés.

A török szótárnál sok török katonai megnevezés van, amit meg is magyaráz a válaszoló,, onnan sztem kiírhatod.

A ruházatukra jellemző volt a nagyon színes, bő bugyogós viselet, szattyán bőr csizma, görbe kard, ezt szablyának hívták, fejükön turbán volt, sokan közülük kopaszok voltak, vagy a fejük tetején volt egy hosszú tincs. Általában kis termetű, fűrge lovakon jártak, de sok gyalogos katona is volt.

A janicsárok a meghódított területekről elrabolt gyermekekből kerültek ki, ők voltak a legképzettebbek.

Lófarkas zászlóik voltak.

Fegyverük volt még a lándzsa is, A várat ágyúkkal lőtték.

Sátrakban aludtak, üstökben főzték a birkahúsból készült ételt. Ismerték és fogyasztották a kávét, nálunk még nem vált ez szokássá.

A magyarok ruházata: bőrcsizma, ebbe húzott nadrág, ing, rövid kabát, dolmány, kalap, sapka.

Övükben kardot viseltek tokban. Ők is harcoltak lándzsával, különösen lóhátról, ahogy ezt Török Bálint tette a török foglyaival.

Volt már lőfegyverük is, elől töltős puska és a várban nekik is voltak ágyúik, kartácsvetőik.