Mit takar a körmozgás tananyag?

1. Körmozgás meghatározása és fajtái (egyenletes; egyenletesen változó; nem egyenletesen változó).

2. Kinematikája

3. Dinamikája

4. Energetikája

5. Gyakorlati felhasználása.

Természetesen.

A körmozgás egyébként tekinthető a forgómozgás speciális esetének.

Gondold csak meg, ha forog a kerékpár kereke, akkor a kerék mint kiterjedt merev test a tengely körül forog.

Viszont azt is vegyük észre, hogy a kerék minden egyes kiragadt anyagi pontja (pl. a szelep) körmozgást végez a tengely körül.

Azt, hogy a körmozgás tekinthető a forgómozgás speciális esetének, alapvetően két tény indokolja:

1. A forgómozgást végző test végtelen sok anyagi pontot, azaz körmozgást végző objektumot tartalmaz.

2. Forgómozgást kötetlen geometriával rendelkező, tetszőleges kiterjedt test végezhet, míg körmozgást csak anyagi pont (vagy annak tekintett) végezhet.

Megjegyzem egyébként, hogy az, hogy egy testet anyagi pontként kezelünk -e, nem a test méretétől függ, hanem attól, hogy milyen koordinátarendszerben dolgozunk, mi a vonatkoztatási rendszer, és hogy milyen mozgásra vagyunk kiváncsiak.

Egy testet lehet, hogy egyszer anyagi pontnak, másszor pedig merev testnek tekintünk.

Tökéletes, és egyértelmű példa mindenki számára a Föld, mint bolygó.

Amikor azt mondjuk, hogy kering a Nap körül, akkor pontszerűnek tekintjük, és közel körmozgást végez a Nap körül.

Amikor azt mondjuk, hogy forog a saját tengelye körül, akkor merev testnek tekintjük, és forgómozgást végez a Föld tengelye körül (bizonyos precesszió van persze, de ebbe most ne menjünk bele).

A két eset közti alapvető különbségként érdemes észrevenni, hogy az első esetben a vonatkoztatási rendszer a Nap, míg a 2. esetben a Föld forgástengelye.

Azt is vegyük észre, hogy az 1. esetben a bolygómozgással akartunk foglalkozni, a 2. esetben pedig mintegy belső rendszerként, azt akartuk megtudni, miért süt a Nap nappal, éjjel meg miért nem...