Kémia: az M héj mért az argonnal, és nem a cinkkel zárul, és az ezüst elektronszerkezete mért [Kr]4d10 5s1, [Kr]4d9 5s2 helyett?

Az első problémád nem igazán értem, az Ar-nak 18 elektronja van, amivel pont bezárul a harmadik héj, mert pont ennyi elektron fér csak rá. A cinknek majdnem kétszer annyi elektronja van, egyszerűen nem fér el annyi.

Az ezüstnél pedig azért épül fel hamarabb egy kintebbi s pálya, mint egy bentebbi d, mert túl nagy energiájuk van a 3d pályáknak. Kedvezőbb az elektronnak 4s-re menni, mint 3d-re. A főkvantumszámok növelésével a közöttük lévő energiakülönbség egyre csökken. Pl egy egyes és egy kettes pálya között nagy a különbség, de egy hármas és négyes főkvantumszámú pálya között már elég kicsi. Ugye a főkvantumszám nem önmagában határozza meg az energiaszintet, mellette ott vannak a mellékkvantumszámok, amik kisebb mértékben határozzák meg azt. Az elején még akkor a különbség a főkvantumszámok energiája között, hogy ezt nem tudják áthidalni az alhéjak, de később, amikor már közel lesznek egymáshoz, akkor lesz átfedés.

Nem csak az ezüst különleges, már a káliumnál előjön, hogy hamarabb töltődik fel a 4s, mint a 3d. Kalciumnál és 4s^2 lesz 3d^2 helyett, ezután viszont már összemérhető az energiájuk, 4p helyett a 3d-k töltődnek fel.

Egyébként még ez is tud torzulni, hasonlítsd össze a Krómot a Vanádiummal. Az elektronok egymás közötti taszítása itt már összemérhető az alhéjak energiáival is(hiszen ahogy haladunk messzebb, úgy lesznek a különbségek egyre kisebbek). 3d3 4s2 után a Krómnál hirtelen 3d5 4s1 lesz.