Jókai Aranyember c. művében milyen hatással van a pénz a szereplőkre?

Tímár Mihály életében, aki a főhős, ő az "aranyember" nagy jelentősége lett a "vörös félholdas" jellel ellátott, búza közé rejtett, kis zsákokban megtalált kincsnek.

Ali Csorbadzsi rábízta leányát, Tímeát, az örökségével együtt, melyet a rakomány között titokban csempészett át Törökországból, a szultán elől menekülve.

Tímea fiatal volt, nem is tudott volna mit kezdeni, természetesen gazdálkodni sem, a megörökölt vagyonnal, Tímár ezért megtartotta azt.

Birtokot vásárolt, így lett Levetinci Tímár Mihály, befektette, jól gazdálkodott a vagyonnal, nevet, rangot szerzett, jótékonykodott is a pénzből.

Amikor Brazovics Athanáz hirtelen meghalt, és felesége, lánya Athalie, sőt a rájuk bízott Tímea sorsa is válságba jutott, Tímár megvásárolta a házat, és nőül kérte Tímeát.

Így adhatta vissza neki legálisan a nála lévő, de a lányt illető vagyont.Tehát összegzésképpen mondhatjuk, hogy Tímár Mihály jól gazdálkodott a rábízott javakkal, mind magát, mind Tímeát vagyonossá, gazdaggá tette, a pénz tulajdonképpen az ölébe hullt, nem becstelenül jutott hozzá. Az elhunyt Brazovics Athanáz feleségét és lányát is megmentette a nyomortól, hogy Tímea mellett a volt házukban maradhattak, bár ez a török lány kérése volt.

De nemcsak Tímár és felesége Tímea részesedett a vagyonból, hiszen az "aranyember" a Senki szigetének lakóit is boldoggá tudta tenni azzal, hogy megvásárolta számukra a bérleti jogot hosszú időre.

S mivel a későbbiek folyamán ő is itt telepedett le, és alapított családot, élt boldogan végre, az ő számára is hasznosnak bizonyult ez a befektetés.

Kacsuka őrnagy, aki bár magas rangú tiszt, de nem volt vagyonos, Tímár "halála" után egy évvel végre feleségül vehette szerelmét, akkor ez is csak vagyonos hölgy nőül vételét tette lehetővé egy katona számára. Un. kauciót kellett letenni, másképp a házasság nem jöhetett létre.

Így közvetve az őrnagy boldogsága is valóra válhatott a vagyon, a pénz révén.

A negatív szereplő, Krisztyán Tódor elbukott, őt a pénzsóvársága, aljassága vitte tévútra, még a sziget fáit is elkótyavetyélte volna, a Balatonba fulladva elnyerte méltó büntetését.

Brazovics Athanáz, a kereskedő is pénzéhesnek, tisztességtelennek bizonyult, a rejtekajtó mögül figyelte, hallgatta ki üzletfelei beszélgetését, hogy megelőzze, kijátssza őket.

Ő is hirtelen, tragikus halálával példázza azt, hogy a becstelenség nem vezet sehová, halálával kilátástalanságba, nincstelenségbe taszított családját.

Athalie boldogtalansága is ehhez köthető, hiszen nem mehetett férjhez szerelméhez, Kacsuka őrnagyhoz hozomány nélkül.

Ennyi jutott eszembe a pénz szerepéről a regényben.