Mi az Aranyember története röviden?

Jókai Mór

Az arany ember

Szereplők:

Levetinczy Timár Mihály, a Szent Borbála hajóbiztosa, később földbirtokos nemes, kereskedő

Fabula János, a Szent Borbála kormányosa, később komáromi sáfár

Trikalisz Euthym (eredeti nevén: Ali Csorbadzsi), Kandia kormányzója, később sztambuli khazniár

Csorbaffy Timéa Zsuzsánna, Trikalisz Euthym lánya, Timár felesége, majd Kacsuka felesége

Teréza, özvegy parasztasszony

Bellováry Noémi, Teréza lánya

Almira, Terézáék kutyája

Narcissza, Terézáék macskája

Krisztyán Tódor, csavargó, később brazíliai kereskedő

Berkics Józó, pleszkováci paraszt

Jaksics Mirko, pleszkováci paraszt

Sándorovics Cyrill, pleszkováci esperes

Kacsuka Imre, komáromi főhadnagy, kapitány, majd őrnagy, Timéa férje

Brazovics Athanáz, komáromi nagykereskedő

Zófia, Brazovics úr felesége

Brazovics Athalie, Brazovics úr lánya

Timár Adeodat (Dódi), Timár és Noémi első gyermeke

Timár Deodát (Dódi), Timár és Noémi második gyermeke

Galambos úr, balatoni halászmester

Timár Noémi, Timár és Noémi dédunokája

Történet:

--- A Szent Borbála ---

A Vaskapu

A szerző bemutatja a Vaskaput, mely a román-szerb határon található, s a Dunán a hajókra a nézve a legveszedelmesebb hely.

A Szent Borbála és utasai

A korban még igásállatok vontatják a hajókat a Dunán felfelé. Így halad előre a Szent Borbála is, dacolva a sötétséggel és a rettenetes viharral. A hajó személyzetét a kormányos, Fabula János; a hajóbiztos, Timár Mihály; a "tisztító"; a hajóteher (tízezer mérő búza) tulajdonosa, Trikalisz Euthym; valamint lánya, Timéa alkotja a legénységen kívül. Hirtelen szörnyű veszélybe kerülnek: a víz egy elszabadult malmot sodor feléjük...

A fehér macska

Timár öt emberével egy csónakba száll, s megpróbálja elhárítani a veszélyt: egy horgonnyal elkapja a malom még mozgó lapátjait, s azt egy örvénybe kormányozza - sikeresen. A kis Timéa azonban nem boldog, mert a malommal együtt a rajta utazó fehér cica is a vízbe fúl.

A salto mortale egy mammuttól

A Szent Borbálát ért megpróbáltatásoknak azonban még nincs vége: kiderül, egy huszonnégy evezős török ágyúnaszád követi őket. Timár vakmerő manőverre szánja rá magát, hogy lerázza a török hadihajót: a perigradai szorosban "átvádol" (egy veszélyes folyosón átkel) a Duna szerb partjáról a románra. Amint épségben megérkeznek a túlpartra, Timár elkezdi toborozni az új hajóvontatókat.

A szigorú vizsgálat

A hajó folytatva útját szerencsésen megérkezik Orsovára, ahol átvizsgálják a rakományt, kikérdezik a tiszteket, s a "tisztító" bizonyítja, hogy a hajó tiszta, nem érintkezett keleten semmilyen pestises tárggyal.

A "Senki" szigete

A hátralévő úton azonban a hajó egyszercsak olyan ellenszélbe kerül, hogy nem tudnak továbbhaladni. Lehorgonyoznak egy új, a Duna alkotta (ti. az Osztrova-sziget egy darabját leszakította, majd arra hordalékát lerakta) szigetnél. Timár elindul, hogy felderítse a szigetet, s nagy meglepetésére szinte magát a paradicsomot találja meg rajta.

Almira és Narcissza

Timár találkozik a sziget úrnőjével, Teréza asszonnyal, lányával Noémivel, valamint a két hűséges állattal: Almirával, a nagy fekete newfoundlandi kutyával és Narcisszával, a kis fehér cicával. A szigetiek megvendégelik, s ő megkéri őket, hogy ezen az éjszakán itt alhasson Euthym lányával a barátságos kunyhóban, amibe ők bele is egyeznek.

Az éj hangjai

A szigetre új vendég érkezik, Krisztyán Tódor, aki, kiderül, Noémi jegyese, s valami pénzzé tehetőért jött, melyet kisajtolhatna Terézától. Goromba viselkedése miatt ő az egyetlen, akit mindenki utál ennél a háznál, ennélfogva nem is marad sokáig, s még aznap távozik.

A szigetlakók története

Teréza megosztja Timárral történetüket: Valaha Pancsován laktak, férjével, akinek jó barátja volt Krisztyán Maxim, Tódor apja, így megegyeztek, hogy gyermekeiket összeházasítják. Krisztyán kereskedő volt, megrendelője pedig az a Brazovics Athanáz, aki Timár munkaadója jelenleg. Teréza férje rendszeresen adott kezességet Krisztyánnak, aki azonban egyszer megszorult, vagyonával elszökött, így a pénzt a kezesektől hajtották be, földönfutóvá téve ezzel sok embert. Teréza férje öngyilkos lett, ő pedig Noémivel és Almirával átszökött erre a szigetre, s itt kezdett új életet. Minden, ami itt található, az ő keze munkájuk gyümölcse.

Ali Csorbadzsi

Másnap a hajón Euthym elárulja az ő titkát is: Eredeti neve Ali Csorbadzsi, Törökországban kincstárnok volt, de bizalmas forrásból megtudta, hogy meg akarják ölni, vagyonát s lányát pedig el akarják kobozni. Ő búzává tette az előbbit, Timéával hajóra szállt, s igyekezett, hogy eljusson Brazovics Athanázhoz, aki megboldogult görög felesége révén az ő rokona. Azonban mivel Krisztyán Tódor meglátta (ti. ő török kém), most újból a nyomára bukkantak. Ezért, hogy megmentse lányát, s számára vagyonát, mérget vett be, s megbízza Timárt, hogy juttassa el Timéát Brazovicshoz. Ezekután csendesen meghal.

Az élő alabástrom

Timár a kapott utasítások szerint feléleszti az alvó Timéát (ti. Csorbadzsi álomport adott neki).

A hajóstemetés

A megholt utasítása, hogy a Dunába dobják, nehogy rátaláljanak. Igen ám, de ez nem megy olyan egyszerűen. Timár előbb megkéri a legközelebbi falu papját, hogy temesse el, de mivel az nem gyónt meg, nem teheti meg. A parton nem lehet eltemetni, mivel a parasztok babonásak. Ez utóbbit megelőzendő föl is száll négy helyi lakos a hajóra, akik, mikor a személyzet alszik, a koporsót a Dunába vetik...

A nevetni való tréfa

Pancsovához érve ellenőrök rohamozzák meg a hajót, akik a török szökevényről kérdezősködnek. Mivel azonban Timárnak mindenről papírja van, s a holttest fel nem lelhető, ezért a kincseket nem kobozhatják el.

A Szent Borbála végzete

Már majdnem elérik céljukat, amikor azonban szörnyű baj történik: a Szent Borbála tőkére (úszó fára) fut, s elsüllyed. Timár kimenti a víz alól Timéa vagyonát, az ezer aranyat tartalmazó ládikót. A legénység pedig mentőcsónakokon hagyja el a hajót, s indulnak tovább Komárom felé.

--- Timéa ---

A fogadott apa

Timárék megérkeznek Brazovics komáromi lakására, ahol annak felesége, Zófia asszony; lánya, Athalie; valamint annak jegyese, Kacsuka Imre főhadnagy tartózkodnak. A hírre gyorsan megjön Brazovics úr is, aki gondjaiba veszi Timéát, s felhatalmazást ad Timárnak, hogy emeltesse ki a víz alól a búzát, s árvereztesse el.

A jó tanács

A főhadnagy meghívja lakására Timárt, s egy ötletet ad neki: vásárolja fel ő az egész búzát, s készíttessen belőle (nem túl jó minőségű) kenyeret a három hétig Komáromban hadsereg-összpontosításon tartózkodó katonáknak.

A vörös félhold

Timár úgy is tesz, felvásárolja a búzát, s elkezdi kiemeltetni azt. Estére azonban egy különös vörös félholdas zsákot rak ki az emelő. Timár különviszi, s megvizsgálja. Igencsak meglepődik, miután kibontása után a zsákból dőlni kezd a rengeteg drágakő, kincs, pénz...

Az aranybánya

Timár hirtelen meggazdagodása igencsak szúrja Brazovics szemét. "Jó" barátjaként érdeklődik is vagyona eredete felől, mire Timár előadja Kacsuka úr ötletét. Nosza ahány élelmezésügyi hivatal csak létezik, mind perbe fogja Timárt, hogy ő dohos kenyeret adott a katonáknak. Csakhogy ez nem így történt, ezért kénytelenek Timárt rehabilitálni. Timár nem indít ellenpert, s ezért nagyon nagyra becsülik. Mikor bécsi útján felvásárlási szándékot mutat a levetinci birtok felé, azonnal átengedik neki - a nemesi címmel és előnévvel együtt. Mikor pedig a vaskoronarenddel akarják kitüntetni, ő talál arra méltóbb embert is, a pleszkováci esperest.

Leánytréfa

Athalie ráveszi Kacsukát, hogy udvaroljon Timéának, aki ezt nagyon is komolyan veszi, mire azzal biztatják, hogy a főhadnagy megkérte a kezét. Timéa ettől fogva lázasan készül az esküvőre: tanulja a keresztény szokásokat, s varrja az esküvői ruháját... Mivel Timár szereti Timéát, mindennap eljár ellenségeihez, a Brazovics-házba. A ház ura azonban inkább Athaliet szánja az időközben igencsak meggazdagodott Mihálynak, aki erre dühösen hagyja el a házat.

Ez is egy tréfa

Timár általános elképedésre elkezd a Komárom melletti monostori homokdombon szőlőket vásárolni. Később a letelepedni vágyó Fabulát is bevonja az üzletbe. Tudja jól mit csinál, a kormány fel fogja azt vásárolni, mert várat akarnak ott építeni. Ezt megneszelve Brazovics is minden pénzéből, de még hitelekből is telkeket vásárol a környéken. Azonban egy dologra nem számít...

A menyasszonyköntös

Zófia asszony elmeséli Timéának milyen is az esküvő, mire ő egész éjszaka aludni sem bír, hiszen másnap hozzámegy a főhadnagyhoz... Mikor fölkel, azt kell látnia, hogy menyasszonyi ruháját Athalie viseli. Már mindenki felkészült Athalie és Kacsuka egybekelésére, amikor jön a hír Brazovics meghalt, így az esküvő elmarad. A ház ura aznap tudta meg, hogy a kormány nem egyszerre vásárolja fel a telkeket. Hanem Timáréit először, az övéit pedig csak majd húsz év múlva. Brazovics számára ez volt a végső csapás...

Timéa

Athalie meglátogatja Kacsukát, aki biztosítja, hogy másnap érte megy, de ígéretét nem tartja be. Közben az elszegényedett Brazovics család vagyonát árverezik. Timár fölvásárolja a házat, majd beállít, s felajánlja Timéának azt magával együtt. Timéa rendkívül hálás, s megígéri hozzámegy Timárhoz. Csak annyit kér, Zófia asszony és Athalie hadd maradjanak itt vele.

--- A Senki szigete ---

Az alabástromszobor menyegzője

Megtörténik Timár és Timéa esküvője, valamivel kevesebb pompával, mint ahogy Zófia asszony mesélte. Timéa felveszi - Timár után - a protestáns vallást, a keresztségben a Zsuzsánna nevet kapja. Azonban Timárnak az esküvő után kell rájönnie, hogy Timéa hű ugyan, és engedelmeskedik neki, de nem érez szerelmet iránta.

A védördög

Timár egyre gyakrabban jár el hazulról. Azonban sokszor váratlan pillanatokban tér haza. Félti Timéát, főleg Athalie-tól. Egyszer viszont a bosszúéhes nő elmondja, ő látja, hogy Timéa nem boldog, s ennek ő nagyon örül.

Tavaszvirány

Timár menekül saját házából levetinci birtokára. Ott elhatározza, hogy meglátogatja Terézáékat a Senki szigetén. Megérkeztekor látja, hogy az egész sziget rózsába borult. Kiderül, Terézáék rózsavizet főznek belőle, amibe Timár is besegít.

A pók a rózsák között

A szigetre megérkezik Krisztyán is, aki elmondja, beállt faszállítónak egy trieszti hajógyároshoz, signore Scaramellihez. Azzal fenyegeti meg Terézát, ha nem adja át neki a sziget diófáit, feljelenti a szigetet a bécsi és a sztambuli kormánynál. Ekkor azonban Timár elmondja, hogy ő kibérelte a szigetet kilencven évre mindkét kormánytól, s azt ingyen átadja Terézáéknak. Erre Krisztyán fenyegetőzve rohan el.

A világon kívül

A szigetlakók nem győznek hálálkodni Timárnak, jótettéért. Noémi bevallja, hogy szereti Mihályt, akinek azonban lassan távoznia kell, ezért elhagyja a szigetet.

Tropicus Capricorni

A túlparton Krisztyán orvul meg akarja ölni Timárt, de szerencsére a merénylet nem sikerül. Timár felajánlja Krisztyánnak, hogy az egyik hajóján utazzon el Brazíliába, s legyen ottani új üzletének (ti. Timár lisztet exportál Brazíliába) irányítója. Krisztyán ebbe beleegyezik, és úgy is tesz. Egy nap Mihály levelet kap Timéától, melyben elküldi íróasztala kulcsát. Erre nagyon megijed, ugyanis ha Timéa belenézett megtalálhatta ott édesapja kincseit. Végül dönt: az üzleti ügyeket Timéára bízza, ő pedig a Senki szigetére utazik.

Az édes otthon

Timár boldogan él fél évig a Senki szigetén Noémivel. Kiépíti az árvízelvezető csatornákat, de az ősz közeledtével hazavágyik, személyesen szeretné intézni gazdaságát.

A családi ékszer

Timár levetinci birtokára érkezik, s legnagyobb megdöbbenésére ott találja feleségét, aki - dolgozik. Timéa folytatta tovább férje üzleteit, sőt újabb tételekkel meg is toldotta azokat. Timár nem győz csodálkozni felesége áldozatain. Miután télre hazaérkeznek Komáromba, Timár drasztikus lépésre szánja el magát. Átadja Timéának apja kincseit, mintha azokat törökországi útján vette volna. Timéa őszinte öröme anyja arcképe felett eloszlatja Timár kételyeit. Felesége nem tud, s nem is fog tudni semmiről.

--- Noémi ---

Egy új vendég

Télen Timár intézkedik a gazdaság ügyeiről, majd ahogy elérkezik a tavasz, rohan le a Senki szigetére Noémihez. Érkezésekor szomorúan látja, hogy a tavalyi árvíz kiölte a szép nagy diófákat. Mikor a kunyhóhoz ér egy kisgyermeket talál a két nővel. Teréza azt mondja, egy itt meghalt csempészlány fia... Timár rögtön megszereti a gyermeket, s elhatározza hogy a diófákat kivágja, s belőlük házat épít neki. Az ősz közeledtével azonban Mihály újból elhagyja a szigetet.

A faragóember

Otthon az orvosok tanácsára Timéát elküldi Athalie-val Meránba. Ő maga fogad egy faragóembert, s építtet vele monostori birtokán egy mulatólakot. Sajátkezűleg segít neki, még szüksége lesz a tapasztalatokra... A tavasz újból a szigeten találja, ahol úgy oszlatja el a halászok gyanakvását, hogy asztalosszerszámait fegyvernek titulálja, s így a helyiek szabadsághősnek tekintik.

Noémi

A szigeten Timár folytatja a házépítést, de egyszercsak ledönti a lábáról a "hagymáz" (tífusz), s ő hetekig csak fekszik, miközben Noémi töretlenül ápolja. Mikor Mihály állapota javulni kezd, kiderül, a kis Dódinak torokgyíkja van. A betegség gyógyíthatatlan, holttestét a szigeten temetik el, fölé egy rózsabokrot ültetnek, de ezt Mihálynak csak teljes felépülése után merik elmondani.

Melankólia

A történtek után Timár újból hazamegy, ahol rögtön látják, hogy beteg, hogy életveszélyben volt. Az orvosok azt tanácsolják, hogy utazzon el valahova, ezért ő el is megy Balaton-felvidéki kastélyába. Itt hosszú, magányos töprengés után rájön, hogy ő nem élhet tovább ilyen kettős életet. Először határozza el, hogy véget vet életének. E célból tavasszal el is utazik a Senki szigetére.

Teréza

A szigetre érkeztével azonban új életcélt kap, a kunyhóban újból egy kisfiút talál. Teréza szerint ő is egy meghalt csempészlány fia... Timár folytatja a házépítést, amit négy év múlva sikeresen be is fejez. Ekkor Teréza rossz hírt tudat vele: a szíve beteg, még idén meg fog halni. Ezt hallva a szigetre érkezik Sándorovics esperes úr Terézát meggyóntatni, de a nő már kissé eltávolodott a nő vallásától. Kis híja, hogy a pap be nem tör a másik szobába, mivel tudni akarja, ki lesz Noémi jövendőbelije. Csak a nő lélekjelenléte menti meg a helyzetet. Teréza nem sokkal később eltávozik az élő közül. Koporsó nélkül jelöletlen sírba temetik a Senki szigetén.

--- Athalie ---

A kettétört kard

Timár hazatértével Athalie elárulja neki, hogy Timéa hűtlen. Azt ajánlja, Timár tegyen úgy, mintha elutazna, majd mutat neki egy titkos folyosót, melyből kihallgathatja majdan Timéa és az időközben őrnaggyá előléptetett Kacsuka beszélgetését. Azonban a dialógusból egész más derül ki: Kacsuka úr párbajban megvédte Timár becsületét egy csavargóval szemben, Timéa pedig biztosítja, hogy ő a sírig hű urához. Timár elérzékenyülve és feldúltan távozik a háztól.

Az első veszteség

Timár Rác utcai házában húzódik meg, ahol felhalmozódott postáját kezdi olvasni. Egy levélből kiderül, pártfogoltja Krisztyán Tódor megcsalta s meglopta őt Brazíliában, amiért tizenöt év gályarabságra ítélték, de onnan is megszökött. Ezt olvasva Timárnak nincs már maradása ebben a városban...

A jég

Hogy ne vegyék észre, gyalog elindul a befagyott Dunán keresztül. Azonban leszáll a köd, s Timár csak majd' kilenc óra gyaloglás után találja el a túlpartot. Itt kocsit fogad, s balatoni kastélyába fuvaroztatja magát. A Balatonon a helyi halászok gyülekeznek, Galambos mester vezetésével léket vágnak a tavon, s azon keresztül gazdag fogásuk van. Timár együtt ünnepel velük, majd ezután megírja utolsó levelét Timéának, mely mellé egy kis halat is küld.

A rém

Aznap este Timár a kastélyában pihen, amikor váratlan vendég érkezik, Krisztyán. Már korántsem az a jó lélek, mint utolsó találkozásukkor. Mihályra puskát szegez, s elmeséli neki brazíliai megpróbáltatásait: Ellopott tízmillió reist, de elfogták, s gályarabságra ítélték. Azonban rabtársában apjára ismert, akinek elmondta, hogy kicsoda a megbízója, s hogy egyszer a szökevény basa miatt követte. Legnagyobb megdöbbenésére apja ismerte Ali Csorbadzsit, ugyanis ő figyelmeztette hajdanán a khazniárt, hogy az életére törnek. A basa azonban kijátszotta őt, s nem fizette meg, pedig még a lányát is Tódornak ígérte! A fiú ebből "rájött", hogy Timár megölte a basát, s elrabolta a kincseit. A rabságban apja meghalt, ő pedig két társával elmenekült. Most pedig azzal fenyegeti Timárt, hogy ha nem adja át neki ideiglenes búvóhelyül a Senki szigetét Noémival együtt, kitálal az osztrák és a török kormánynak, sőt, Timéának és Noéminek is. Erre Mihály kikapja kezéből a puskát, s elzavarja. De nem öli meg, ő már beletörődött sorsába...

Mit beszél a hold? Mit beszél a jég?

Timár másodszor határozza el, hogy öngyilkos lesz, tehát elmegy a rianáshoz a Balatonon, hogy belefojtsa magát. Azonban mikor odaér, a víz egy hulla fejét emeli a felszínre. Krisztyán Tódor az.

Ki jön?

Timár ellátogat a Senki szigetére, Noémihez. Érkeztekor a hálás Almira, akit előző látogatása alkalmával még Krisztyán sebzett halálra pisztolyával, még utolsó erejével üdvözli, aztán kimúl. Mihály megígéri, hogy soha többé nem hagyja el őket.

A hulla

Tavasszal a meginduló Duna egy holttestet vet partra, melyben mindenki Timárt véli felfedezni. Krisztyánt pedig (hiszen ő volt az) a legnagyobb tisztességgel, mint a magyar Szent István-rend, az olasz Szent Móric-rend s a brazil Annunziata-rend kitüntetettjét a Levetinczyek saját sírboltjába temetik...

Zófi asszony

Zófia asszony ellátogat Kacsuka úrhoz, kinek elmondja, ideje már megtörni a hosszú gyászt, próbálja meg elhódítani a még mindig szerelmes Timéa szívét. Ezzel azt akarja, hogy végre Athalie-t is kiházasíthassa, mert már ő sem bírja tovább a háznál.

Dódi levele

Timár tanítgatja Dódit mindenre, így az írásra is. Egyszercsak rádöbben, hogy mekkora veszélynek van kitéve Timéa a bosszúéhes Athalie miatt. Ezért, mivel más nem írhat haza levelet, megkérik Dódit írja meg Timéának a rejtekfolyosót, mely szobájába nyílik.

Te ügyetlen!...

Megismétlődik a régi jelenet, csak a szerepek cserélődnek. Timéa elhatározza, hogy meghívja névnap "báljára" Kacsukát, ahol a kezét nyújtja neki. Nem egész fél év elteltével a háznál az esküvőre készülődnek. Immár Athalie öltözteti Timéát a menyasszonyi ruhába...

Athalja

Az esküvő előtti utolsó éjszaka Athalie álomport kever a cselédek italába, melyet csak Zófia asszony nem fogyaszt el, így rajta kívül mindenki alszik. A rejtekfolyosón lesben áll, s miután az őrnagy távozása után Timéa lefekszik, saját kardjával (ti. Timéa Kacsukától kapta azt emlékbe, mellyel Krisztyán ellen vívott) támad rá, de vágásai nem halálosak. A zajra Zófia asszony felriad, s az őrjáratért kiált. Athalie elmenekül, Timéa elájul. Athalie-ra később szobájában találnak rá, alvást mímelve.

Az utolsó tőrdöfés

Athalie ellen per indul, de nincs bizonyíték, ő mindent tagad, Timéa pedig nem hajlandó vádolni őt. Timéa megkéri leendő férjét, hogy olvassa fel neki a kapott leveleket. Az őrnagy mikor Dódi levelét olvassa rájön mindenre, felfedi a rejtekfolyosót, benne a bűnjelekkel: a karddal és a véres ruhákkal. Miután Timéa felépül, megtörténik az esküvő. Azonban Timéának még át kell esnie a szembesítésen a tárgyaláson. Athalie-t elítélik, de ő hagy még egy utolsó fullánkot Timéa szívében: elmondja, a rejtekajtóról csak ő és Timár tudott, tehát Timéa előző férjének még élnie kell.

A márianostrai nő

Negyven év telt el, de Athalie ezalatt soha nem kért kegyelmet. Állítása szerint, ha kiengedik, azonnal megöli Timéát. Pedig szegény nő azóta már rég' meghalt. Levetincen temették el, így nem került apja halálának okozója, Krisztyán Tódor mellé.

A "Senki"

Negyven év telt el. Az író barátjával ellátogat a Senki szigetére, ahol békés kis kolónia él. Két ember leszármazottai, körülbelül negyvenen. Egy negyven év körüli férfi, Deodát üdvözli őket, aki elvezeti látogatóikat egy faházhoz, ahol az "öregek" élnek. Az idős férfi üdvözli őket, s megkéri a szerzőt, hogy írja meg történetét: ő ugyanis "odahagyta a világot, amelyben bámulták, és csinált magának egy világot, ahol szeretik." A szigetlakók a régi váltságdíjból még kb. ötven évig élhetnek békében a

HÁT RÖVIDEN ENNYI

Most nem azért:nem szeretnélek téged szidni,de ez így tényleg nagy butaság volt,hogy ide kiírtad a kérdésedet/kérésedet.Amúgy meg,ha beírod a keresőbe,hogy Az aranyember,biztos,hogy kiad valami,ami neked jó lesz.

Szerintem amúgy meg még egyetemen sincs olyan,hogy ki kell olvasni,és egy hét múlva írtok belőle dolgozatot!Mi is(és szerintem mindenki) úgy csinálja,hogy először elemzik az egész könyvet,hogy azért még az is tudja,aki a kezébe se vette a könyvet.

És még valami:ha rövidítve olvasod el,ráadásul itt,az interneten,nem sokat értesz meg belőle.

[link]

Ha már lusta vagy olvasni, akkor gépeld be a keresőbe "Aranyember" !!!

Csak páran vannak az emberiségben akiknek tetszik.

Én csak 13 vagyok, de nekem nagyon bejött.

Nem vagyok műveletlen, imádok olvasni. De az Aranyembert egyszerűen úgy sem értettem mg soha, hogy elolvastam a könyvet 2x, és utána még rövidítettet is olvasgattam.

Annyira unalmas, hogy a figyelmem kb 5 sorig tart.

Ami gáz, mert érettségi tételem!:D