Aranyember kérdések? Kérlek.

Az aranyember

Tartalom

Az Aldunán halad a Szent Borbála nevű hajó, Brazovics komáromi keres­kedő tulajdona, melynek kapitánya Tímár Mihály, kormányosa pedig Fabula. A törökök üldözik a hajót, mivel azon utazik Ali Csorbadzsi, kegyvesz­tett török úr, leányával, Tímeával. A hajó azonban eléri a magyar határt, nem lehet tovább követni. A török parancsnok megbízza Krisztyán Tódort, a minden hájjal megkent, züllött kémet, hogy utazzék Magyarországra, és játssza a török hatóság kezére Csorbadzsit.

Tímárék ennivalót akarnak szerezni, és evégből kiszállnak egy hangu­latos kis szigeten. Ezen a szigeten csak egy özvegyasszony, Teréza mama él leányával, Noémival. Rózsatermesztéssel foglalkoznak. Életükből a pénzt kikapcsolták, szívélyesen felajánlják, hogy cserél­nek szükséges élelmiszereket. Tímea kedvesen Noéminak nyújtja karkötőjét, amit a lány eltol magától. Tímár közbelép: csak ajándékba akarta adni a török lány, így Noémi elfogadja. A kies környezetben uzsonnához terítenek, de ekkor váratlan esemény zavarja meg az idillt. Befut Krisztyán Tódor, és bemutatkozik, mint Noémi vőlegénye. Teréza mama titkon inti Tímárt, hogy ez veszélyes ember, az ő férjét Krisztyán apja tette tönkre, és fia sem különb, a törököknek kémkedik. Ali Csorbadzsi is észreveszi a gyanús körülményeket, és sürgősen indul­ni akar. Amikor a vendégek távoznak, Krisztyán pénzt kér Teréza mamától, és mivel az nem tud adni, egyszerűen elveszi az arany karperecet.

A Szent Borbála folytatja útját, Ali Csorbadzsi nagy elhatározásra jutott, hosszan elnézi alvó leányát. Fabula mutatja Tímárnak, hogy milyen vörös a hold, a hajósbabona azt tartja, ilyenkor meghal valaki. És valóban, Csorbadzsi megírja végakaratát, majd mérget vesz be. Ezután magához rendeli Tímárt, és közli, hogy ő a törököktől csak saját vagyonát hozta el. Átad egy ládikát és egy levelet Tímárnak, kéri, hogy vigye el Tímeát Brazovicshoz, a ládikával együtt, hogy nagykorúságáig ők tartsák a lányt. Egyben kinyilvánítja, hogy szeretné, ha Tímár venné leányát feleségül. Végül Tímárra bízza a hajórakományt, a sok zsák búzát. Vigyázzon, nehogy kicseréljék a zsákokat. Valamit még akar mondani a vörös fél­holdról is, de közben a méreg hatása alatt meghal.

Tímárék megérkeznek Brazovics komáromi házához. Brazovicsék nagy kedvességgel fogadják a gazdagnak hitt Tímeát, de amikor megtudják, hogy a búza a hajó zátonyra futása miatt elpusztult, nagy haragra gerjednek. Brazovics dühében azonnal elbocsátja Tímárt és Faublát. Tímár elhatározza, hogy megveszi az elsüllyedt rakományt, és kiemeli a vízből.

Tímeának rossz a sora Brazovicséknál, különösen Brazovicsné, és a dölyfös Atalie bánik vele gonoszul, cselédként tartják. Egyedül Atalie vőlegény jelöltje, a fess főhadnagy bánik vele hölgy módjára. Atalie gonosz viccet talál ki. Beugratja Tímeát, hogy a főhadnagy megkérte a kezét tőlük, és a főhadnagyot is unszolja, hogy udvaroljon a török lánynak.

Közben Tímár vezetése alatt kirakodják a zsákokat a hajóról, és ekkor feltűnik neki egy zsák, amelyen vörös félhold van. Titkon kibontja a zsákot és ebben még külön ládában sok kincset talál.

Brazovics Komáromban nagy üzleten töri a fejét. Meg akar venni egy darab földet a Monostori dűlőn, mert megtudta, hogy azt a részt rö­videsen a kincstár akarja kisajátítani, és a tulajdonosokat bőségesen kárpótolja. Így nagy nyereséghez jutna és ezt közli leendő vejével is. A kaszinóban az urakkal együtt azt tárgyalják, hogy Tímár hogy meggaz­dagodott rövid idő alatt, és a kincstárnak szállít. Irigylik a jó üz­letért. Brazovics egy dalt is énekel „Hej, kinek nincs semmije...” kezdetűt. Bejön Tímár, Brazovics kedélyeskedik vele, és közben kifaggatja, mitől gazdagodott meg így. Tímár látszólag gondatlanul elmeséli, hogy az ázott búzából kenyeret süttetett és eladta a katonáknak. A kenyér rossz volt ugyan, de ő gazdag üzletet csinált. Persze Brazovics azonnal rohan az ezredeshez, hogy feljelentse Tímárt.

Otthon folyik tovább Tímea tervszerű megaláztatása. Atalie hímezteti vele menyasszonyi fátylát, Tímea pedig boldog, mert szerelmes a fő­hadnagyba. Tímár meglátogatja, és ekkor Tímea örömmel újságolja, hogy férjhez­ megy a főhadnagyhoz, és már a Miatyánkra is megtanították. Ájtatosan elmond egy szerelmes verset – erre tanította Atalie ima gyanánt. Tímár beront Brazovics irodájába, és alaposan nekitámad, amiért a rájuk bízott lánnyal ilyen kegyetlenül elbántak.

Közben az ezredesék kivizsgálják a kenyérszállítmány ügyét, és kide­rül, hogy mindenben a legszabályosabban és legbecsületesebben járt el, tehát Brazovicsot félrevezette. Megtudjuk, hogy az ázott búzát ingyen szétosztotta a parasztoknak. Tímárt az ezredes maga elé hívatja, és nyilvánosan bocsánatot kér a gyanúsítás miatt. Tímár viszont figyelmezteti, hogy ne a Monostori dűlőnél kezdjék a kisajátítást. Az ezredes megfogadja a tanácsot.

A Brazovics-házban éppen esküvőre készülődnek, természetesen Atalie és Péter esküvőjére. Tímea erről úgy értesül, hogy csak most veszik el tőle a fátylat. Brazovics közben az ezredesnél jár, és megtudja, hogy nem a monostori dűlőnél kezdik a kisajátítást, tehát ravasz számítása nem vált be. Izgalmában gutaütést kap, és otthonába lépve a lépcsőn összeesve meg­hal. Az esküvő elmarad, rövidesen árverésre kerül a sor, és természetesen a számító Péter sem veszi el Ataliet. Kiderül, hogy Brazovicsék minden ingóságát és az üzletet Tímár vette meg.

Tímár időről-időre meglátogatja a Senki szigetét, és kölcsönösen meg­szeretik egymást Noémivel. Ennek ellenére Tímár szem előtt tartja kötelességeit Tímeával szemben is. Éppen a szigeten időzik, amikor beállít Krisztyán, és kellemetlenül azzal akarja zsarolni az asszonyokat, hogy feljelenti őket, mint a sziget jogtalan használóit. Ekkor előáll Tímár, és megmutatja neki a szerződést, amely szerint megvásárolta és most ő a jogos tulajdonosa a szigetnek. Krisztyán látszólag meghunyászkodva távozik. Később azonban meglesi a szintén távozó Tímárt, és lesből rálő. Tímár felfedezi rejtekhelyét, de nem áll bosszút, hanem pénzt ad neki, hogy utazzék egy brazíliai kereskedőhöz és kezdjen új életet. Tódor hálálkodik és megfogadja, hogy többé nem kerül a szeme elé.

A Brazovics-ház úrnője most Tímea, akit Tímár feleségül vett. Atalie és édesanyja kedveskedve veszik körül. Tímea férje távollétében gon­dosan vezeti az üzleti könyveket. Atalie álnok módon uszítja Tímeát, hogy férje elhanyagolja, sokat van távol, és felhívja figyelmét a főhadnagyra. Egy este megérkezik Tímár, feleségével kimért udvariassággal bánik. Megdicséri, amiért ilyen gondosan vezetett mindent távollétében. Közli, hogy most megint egy évre távol lesz.

Amikor Tímár újra visszatér a szigetre, Noémi már egy kisfiúval várja. Nagy a boldogság.

Egy idő múlva megjelenik Tódor Komáromban, és Tímár után tudakozódik. Az úri kaszinóba is elvetődik és itt rágalmazó megjegyzéseket tesz Tímárra. A lovagias Péter megvédi Tímár becsületét, mire párbajra hív­ja ki. A párbajban Péternek eltörik a kardja, és alaposan megsebzi Tódort a homlokán. Látszik, hogy most már Péter sem közömbös Tímea iránt, de nincs módja, hogy közeledjék hozzá.

Tímár a szigeten boldog napokat tölt családja körében, kisfiának a „Túl a vízen...” kezdetű dalt énekli. Ügyvédet keres fel, válni akar, de megtudja, hogy jelen körülményeik között nincs mód a válásra.

Amikor a halászati idényben ismét Komáromban időzik, Atalie környékezni kezdi, hogy Tímea hűtlen hozzá. Este 7-kor elvezeti egy helyre, és ott mindent megtudhat. Tímár vívódik, de végül megígéri, hogy eljön este.

Közben látjuk, hogy az öreg Brazovicsné közvetít Péter és Tímea között, ugyanis Péter a törött kardot vele küldi el Tímeának, és kéri, hogy este 7-kor meglátogathassa. Tímea titkolja örömét, tudja, hogy mi a kötelessége jó hírneve érde­kében. Este, a kérdéses időben Atalie a padláson keresztül elvezeti Tímárt egy rejtekajtóhoz, ahonnan Tímea szobájába lehet látni a festmény kilukasztott szemein keresztül. Kiderül, hogy ez volt Brazovics vendégszobája, és innen figyelte meg üzletfelei diszkrét tárgyalásait. Tímea odaát fogadja a főhadnagyot. Szavai és viselkedése tisztázzák minden gyanú alól. Bevallja, hogy ő sem közömbös a férfi iránt, de úgy érzi, tartozik hűséggel és jósággal az iránt a férfi iránt, aki jó és tisztességes volt hozzá, már mint Tímárhoz. Ezért kéri, hogy Péter többé ne látogassa meg őt. Tímár ellágyulva hallgatja, és haragszik Ataliera, amiért ilyen go­noszul megrágalmazta a tiszta asszonyt.

Tímár Fabulával és Galambossal együtt részt vesz a balatoni halászaton. Este vacsoráznak. A Balaton jege rian. Tímár utasítást ad Galambos­nak, hogy a repedések helyét másnap feltűnően jelöljék meg, nehogy valaki beleessen. Ma már úgyis késő van, nem jár arra senki.

Tímár egyedül van kunyhójában, és ekkor Tódor lopakodik be hozzá. Fegyvert fog rá, és pénzt, ruhákat követel. Elmeséli, hogy Brazíliában sem tudott tisztességes munkánál maradni, lebukott, gályarab volt, megszökött. A szigeten járt, megtudta, hogy Teréza mama meghalt, de látta Noémit a gyerekkel. Ott alaposan megmarta a kutya és végül a párbajban is szerzett egy sebet – ezt mind Tímár rovására írja. Megzsarolja, ha nem ad pénzt, névtelen feljelentő leveleket küld a hatóságokhoz, és leleplezi Tímár kettős életét. Tímár ráugrik, verekszenek, de előzőleg Tódor már felöltötte Tímár ruháit, zsebóráját is ellopta. A feldühödött Tímár elől kimenekül a házból, és kisvártatva beesik a rianás helyén a jég alá. Tímár utána fut, hogy megmentse, de már elkésett. A halottat megtalálják, és a tárgyakról felismerve Tímárnak tartják, ezt Tímeával is igazoltatják.

Tímár ezalatt visszautazik a szigetre, és közli a boldog családdal, hogy ezután nem hagyja el őket többé.

A gyászév letelte után pedig Tímea férjhez megy Péterhez, akit mindig is szeretett. Az esküvőn most Atalie tűzi a boldog menyasszony fejéré a fátylat.