Érvelést kell írnom magyarból. Téma:gyermekkor hatása az életünkre. Szeretnék segítséget kérni valakitől. Valaki tud linket küldeni ehhez a témához kapcsolódóan?

[link]

[link]

" A pszichológia örök kérdése, hogy milyen arányban járulnak hozzá a velünk született tulajdonságaink, és a külső környezeti tényezők személyiségünk kialakulásához. A mai álláspont szerint a fizikai és társas környezetünk - mint a család, iskola, kortársak, egyéb kapcsolatok -, ugyanolyan súllyal kapnak szerepet, mint a genetikai állományunk: ezek viselkedésünkön keresztül állandóan és kölcsönösen hatnak egymásra. Igaz, hogy a születésünk előtt, közben, és közvetlen utána is érnek külső ingerek, melyekből már „tanulhatunk,” mégis azok a személyiségjegyek, amelyek már csecsemőkorban megfigyelhetők, többségében és nagy valószínűséggel öröklöttnek mondhatók. Ezek adják személyiségünk magvát, a temperamentumunkat.

A temperamentumunk tehát már születés után azonnal megnyilvánul: a több gyermekes szülők gyakran megfigyelhetik, hogy gyermekeik személyiségében korán eltérések mutatkoznak. Nagyon jó szemléltetését láthattuk erről a pár éve vetített „Embergyerek” című sorozat egyik részében – amit minden leendő és kisgyermekes szülőnek figyelmébe ajánlok. Édesanyjuk társaságában levő, még mászó gyerekeket figyeltek meg játék közben. Az anyának az volt a feladata, hogy gyengéden akadályozza meg gyermekét, hogy odamásszon egy érdeklődését felcsigázó játékhoz. Az egyik kicsi nem adta fel, kitartóan, újból és újból megpróbálta, a másik sírva fakadt, dühös lett, a harmadik pedig az első utasításra felhagyott a próbálkozással, és nyugodtan játszott egy másik játékkal. Látható az eltérés a gyerekek közötti aktivitásban, akadályozásra adott reakcióban, és újdonság iránti érdeklődésben. Ugyanakkor a szülők idősebb különböző korú gyermekeik esetében is észlelik a különbségeket, mondják is, hogy: „nem értem, a kisebbik, vagy nagyobbik hogyan válhatott ilyenné, olyanná, pedig mindkettőt egyformán neveltük.” Az adott jellemzők öröklődését bizonyítja, hogy a gyerekek különböző temperamentumát a szülők „hasonló” nevelése sem egyenlíti ki. Ugyanakkor megjegyzem, hogy a szülők minden erőfeszítésük ellenére sem tudnak „egyformán nevelni,” hiszen minden változik körülöttük: a nevelési tapasztalataik, a környezetük, az érzelmi életük, a szülők való kapcsolata, a munkahely, a lakás- és életkörülmények, stb..

Gyermekkori élményeink felnőttkori hatásai (2. rész) |

A gyermekkorban megfigyelhető aktivitási szintünk, érzelmi stabilitásunk, az újdonság iránti érdeklődésünk, vagy az attól való szorongásunk, a veszély figyelembe nem vétele, vagy a kockázatkerülésünk, a jutalomra vagy a büntetésre adott reakciónk, valamint mennyire vagyunk kitartók a tevékenységünkben, mind a velünk született temperamentumunk építőkövei. Ezek meghatározzák viselkedésünket, így életünk alakulását is. A kutatások alapján ezek a jellemzők egymástól függetlenül öröklődnek, biológiai mechanizmusuk bizonyítottan megtalálhatók az emberben. Boldogulásunk szempontjából arányuk és mértékük is meghatározó. Például, ha túlságosan érdeklődünk az újdonságok iránt, az befolyással lehet kitartásunkra, esetleg kevésbé leszünk érzékenyek a reális veszélyekre, sőt párkapcsolataink stabilitása is veszélyben lehet.

A kérdés az volt, hogy a gyermekkorban megjelenő öröklött temperamentumvonásaink mennyire stabilan lelhetők fel felnőtt korunkban. Mennyire jósolható be tehát, hogy ha egy csecsemő nem fél az újdonságoktól, energikus mozgású, szereti, ha körülötte sok ember van, nem fél tőlük, az felnőtt korban is jobban válik újdonságokra érzékeny, társaságkedvelő, aktív felnőtté. A környezet, - legkorábban és legfőképpen a család -, jutalmazó, büntető, példamutató, érték-meghatározó, érzelmi hatása a kor előre haladtával egyre nagyobb befolyást gyakorol arra, hogy a velünk született tulajdonságainkból melyek erősödnek fel és melyek szorulnak háttérbe. Az adott temperamentum jellemzők támogató nevelés hatására nagyobb valószínűséggel maradnak stabilak, míg az azt gátló tompíthatja őket. Ezen kívül egyéb társas kapcsolatok, a kortársak, az iskola és a kulturális hatások is befolyással vannak személyiségünk alakulására. Közel sem biztos tehát, hogy felnőttkorban hasonló temperamentummal rendelkezünk, mint gyermekként. Erre szülőként is nagy befolyásunk van, ezért a következő cikkünkben a korai anya - gyermek kapcsolatról lesz szó, hogy ez milyen hatással lehet későbbi kapcsolataink alakulására, kifejezetten a párkapcsolatokra fókuszálva."