Kémia háziban valaki segítene?

2) azért mert a légköri nyomás fölött található a hármaspont, így nem létezik légköri (101325Pa) nyomás esetén folyékony jód, másrészt pedig, a jód apoláris, és nagyméretű polekula, nagyon gyenge kötésekkel, ezért könnyen felszakad hő hatására

(ha nem vágod mi az a fázis diagram: [link] csak ez nem a jódé

1. nemtudom, talán azért mert az elektronokkal kialakított kötést sokkal nehezebb felszakítani, mint a másodrendűeket, na meg az, h az elsőrendűek magát a molekulát/vegyületet stb.-t tartják össze, míg a másodrendűek meg a halmazukot (pl. a vízgőzben még mindig ott vannak a kovalens kötések a H2Oban, nem pedig O és H gyökök szaladgálnak a levegőben, ha meg cseppfolyós víz, akkor meg a H2O molekulák között kis gyengusz H-kötések lépnek fel, így legalább nem egyesével rohangálnak öszze vissza, hanem halmazban vannak, de olyan gyenge ez a halmazt öszzetartó H-kötés, hogy szobahőm-t en folyékony a víz

19/F

szia, előző vok :D

2.esre az lenne amúgy konkrétan a válasz, hogyha szobahőm. en azért szublimál a jód (ha a hőm. állandó)

mert van gőznyomása :D

ez azt jelenti, ha van elegendő jódod, akkor az addig fog szublimálni, amíg a rendszerben (kémcső, osztályterem pl.) el nem éri a parciális nyomása a gőznyomást :D

ez azt jelenti, h pl. 9°C-n 10Pascal a jód gőznyomása, vagyis addig fog párologni, amíg a rendszerben 10Pa nem lesz a I nyomása (ezt úgy képzeld el, h minden mást kiveszel a rendszerből, levegőt CO2-t meg mindent, és csak a jódgőz marad a légtérben, akkor a nyomás 10Pa lenne)

viszont ha nincs elég jódod,és elpárolog, akkor 10Pa nál kisebb lesz a nyomása, de csak azért, mert minden elpárolgott. 10Pa-nál több pedig sosem lehet 9°C-n

(egyébként a gőztenzió a hőm.-től függ, de a légkör nyomásától, öszzetetélétől nem)

szóval ezért szublimál állandó 25°C-n, mert van gőznyomása :D

(de pl. a víznek is van pár kPa gőznyomása 25°C-n, ezért van az, hogy a víz párolog)

remélem azért nagyjából érted :D ha nem dobj egy privit :P