Segitenétek a kémia leckémbe?

Lánggal égnek a légnemű halmazállapotú éghető anyagok, pl. földgáz, de a gyertya viasztartalma is, mert az előbb megolvad, felvszívja a kanóc, és csak miután elpárolgott, akkor ég el. Izzással égnek a szilárd halmazállapotú éghető anyagok pl. szén, vagy a fa is, amikor már csak parázslik, mert amikor lánggal ég, akkor ott sem maga a fa ég, hanem a hő hatására a fából felszabaduló légnemű anyagok.

Ezek eddig mind gyors égések voltak, mert a kísérő jelenségei a fény és hőhatás jelen voltak. A lassú égés során is termelődik hő, de olyan lassan, hogy nem mindig vehető észre az anyag felmelegedése. Lassú égésre példa az élőlények testében elégő tápanyagok, a fémek rozsdásodása, szerves anyagok korhadása (a rothadás az nem, mert az oxigén nélküli erjedés). Ezek általában fényjelenség nélkül zajlanak, de például a fehérfoszfor (vagy más néven sárgafoszfor) lassú égését halvány fényjelenség kísér, ami sötétben látható is, viszont könnyen átcsaphat gyors égésbe, mert a gyulladási hőmérséklete mindössze 60 fok, és ha ezt lassú égéssel eléri, akkor meggyullad, és utána már gyors égéssel lánggal fog égni. Vagy ilyen jelenség még a széna, szalma öngyulladása is.

A gyors égés feltételei: éghető anyag+oxigén+gyulladási hőmérséklet+gyújtóforrás.

A lassú égéshez éghető anyag és oxigén is elegendő.