Ionkötés tétel?

Nekem nincs ilyen tételem. De szerintem ezek kellenek bele:

- ionos kötés fogalma

- ionos kötés kialakulása (példával, pl: NaCl)

- ionos kötés kialakulásának feltételei

- kation, anion fogalma

- kation, anion kialakulása

- ionos kötésű vegyületekre példa

Amúgy elég bugyuta tétel. Az ionos kötés nem valami nagy témakör. Olyan tételt szoktak adni, hogy elsőrendű kémiai kötése.

Én tavaly érettségiztem kémiából, nekem olyan tételem volt, hogy első- és másodrendű kötések jellemzése, azt bemásolom ide :)

2. Első és másodrendű kötések jellemzése

Az anyagi halmazokat a részecskék között kialakuló kölcsönhatások, az ún. kémiai kötések stabilizálják. Ezeket két csoportba sorolhatjuk be:

Elsőrendű kötések:

- Erős kölcsönhatások, felbontásukhoz 100-1000 kJ/mol nagyságrendű energia szükséges.

Kovalens kötés: Atomtörzsek között közös e- párok révén megvalósuló kötés. Feltétele: A kötést létesítő atomok nagy EN-uk révén képesek legyenek megtartani a kötő e- pártokat. Általában nemfémes elemek között alakul ki (pl: O2, Cl2, HCl, S8, SO2, SO3 stb.), illetve a nagyobb EN-ú, kis atomtörzsű, nagy töltésű fémek és nemfémes elemek között (pl: AlCl3).

Létrejötte szerint: kolligációval (2 atom ellentétes spinű párosítatlan elektront ad a kötésbe) / datív kötéssel (1 atom teljes elektronpárt ad)

Szimmetria szerint: σ-kötés (tengelyszimmetrikus)/ π-kötés (síkszimmetrikus)

Száma szerint: egyszeres/ többszörös

Lokalizáció szerint: lokalizált (a kötő elektronpár 2 atomtörzshöz kapcsolódik) / delokalizált (a kötő elektronpár 2-nél több atomtörzshöz kapcsolódik

Polaritás szerint: apoláris (ΔEN=0) / poláris (ΔEN>0)

Ionkötés: Ellentétes töltésű ionok között kialakuló elektrosztatikus kölcsönhatás.

kisebb EN-ú atomból -> kation (+)

nagyobb EN-ú atomból -> anion (-)

Fémes kötés: A teljes kristályrácsra kiterjedő delokalizált elektronrendszer, amely a rácspontokon lévő ionokat (atomokat) veszi körül.

Feltétele: A kötést létesítő atomok ki EN-a, ami lehetővé teszi a vegyértékelektronok delokalizálódását.

Kialakul: Az atomok vegyértékhéján viszonylag kevés elektronnal rendelkező fémek esetén. A fémes kötés az olvadékokban is fennmarad.

Másodrendű kötések:

- Gyenge, 0,01-1 kJ/mol kötési energiájú kölcsönhatások. Létrejöhet molekulák illetve nemesgázok atomjai között.

Típusok:

Diszperziós kölcsönhatás: Az atommagok rezgő mozgása által kialakuló indukált dipólus-indukált dipólus kölcsönhatás, amely során a molekulák időlegesen kialakuló aszimmetrikus töltéselrendeződése egymás hatására stabilizálódik. Minél nagyobb egy molekula mérete és tömege, annál nagyobb ez a kölcsönhatás.

Dipólus-dipólus kölcsönhatás: Erősebb, mint a diszperziós kölcsönhatás. Dipólusmolekulák között jön létre. Minél nagyobb egy molekula tömege, annál könnyebben torzul az elektronrendszere, így erősebb kölcsönhatás alakulhat ki.

Hidrogénkötés: A többinél erősebb. Hidrogén és nagy elektronegativitású, kis méretű atom (O, N, F) nemkötő elektronpárja között jön létre.