Vers edesapamnak? (elonek) L/16

Mégis miről szóljon a vers?

Kevés információt adtál meg.

halott szív

számodra halott vagyok, kitépett szívem egy kukában dobol,

eldobtam életem, vihar dúlta lelkemben ures csend honol...

szívem két felé húz, a felejtés és a szenvedés harcol bennem,

nyughatatlan vérem nem fékezhetem érzem...

holt szív, és tátongó szakadék, ez vagyok, az élet peremén,

ott táncolok, pengevékony kötélen, túl a reményen...

minden jónak hátsó felén, ahol nincs más, csak szenvedés,

örök hitetlen, lelketlen mocsokként, ugye, milyen mesés?

ha már nincs életem, minek harcoljak, minek vérezzek,

ha sebek nélkül is fájdalomtól szenvedek, nézzetek:

nem vagyok egy angyal, a reményt és engem hidd el,

világnyi tüzes tenger, és megannyi ember választ el...

hol is lennék, ha nem itt, a két világ között,

itt, a pokol kapuja, és a mennyek városa mögött..

itt nincs érzelem, nincs értelem, nincs életem...

nincs barátság, nincs család, nincs szerelem...

szerelem... rég lemondtam róla... és rólad...

megmutattad nekem egyetlen igaz valódat,

s megtudtam, számomra nincs melletted hely...

távoztam tőled hát, mint bortól a kehely...

elmentem, mert te mást szerettél, elmentem,

mert nem sosem lettél volna boldog mellettem...

vagy csak te gondolod így... azt hiszem,

amit tudtam, az én érted megtettem...

mégis, nem tudom elviselni, hogy mással élj,

de hitem elveszett, elvitte a sötét éj...

te vagy a nap... de te vagy hold is, kegyetlen,

mint a hóhér, de nekem te voltál az egyetlen...

nem alszom, mert álmodok... de csakis rólad...

és ez olyan fájdalom, melyről nincs fogalmad...

te vagy a sötétség, de te vagy a fény, hát ezért,

ragyogj, ha nem is nekem, de legalább magadért...

most is szeretlek, és téged örökkön örökké,

szeretni foglak, míg a fény nem válik sötétté...

amíg élek, neked írom a dalt, csak neked,

s szerelmem addíg vallom, míg hangom bereked...

Alejandro 2012. 06. 04. 19:29