Hogy van ez a kémiába?

Cellulóz: molekulája több ezer glükózegységből áll

térszerkezete egyenes, fonalas

hidrogénkötések stabilizálják

fehér, szilárd anyag

nem redukáló

növényi sejtfal tartalmazza

textil és papíripar használja

keményítő építőelemi:

Amilóz: glükóz egységek sorban kapcsolódnak egymás után

glikozidkötéssel

amilokpektin: hasonló az amilózhoz, de eláhazó, gombolyagszerű

-meghatározott mennyiségben fordulnak elő a keményítőben

fehér szilárd anyag

-tartaléktápanyag, növényi szervekben raktározódik

textil és élelmiszeripar használja

Cellulóz:

1. 1-4-es glikozidkötések (több ezer darab monomer: béta-D-glükóz)

2. Szál alakú.

3. Láncon belül hidrogénkötések rögzítik.

4. Színe fehér, halmazállapota szilárd, nem édes ízűek, vízben nem, vagy rosszul oldódnak.

5. Nincs redukáló hatásuk, mivel nincs olyan monomerje amely szétnyílhatna.

6. Előfordul gyapotban (90%), fában (40-50%), növényi sejtfal felépítője, fontos textilipari anyag, felhasználják még műanyag és műszálak készítésére

Keményítő:

1. Amilóz 1-4-es glikozidkötések, amilopektin 1-4-es glikozid kötések, DE minden 20-25. 1-6-os glikozidkötés. (Több száz alfa-D-glükóz monomerből épül fel a keményítő.)

2. Amilóz hélix alakú, míg az amilopektin elágazó, ágas-bogas szerkezetű a beékelődő 1-6-os glikozidkötések miatt.

3. Amilóznál hidrogénkötések, amilopektinnél is lehetséges, de általában nincs. (Ha van 1-2 a molekulában)

4. Mindkettő fehér, szilárd, íztelen anyagok. Az amilóz meleg vízben oldható (csiriz, Tyndall-jelenség), míg az amilopektin vízben oldhatatlan.

5. Nem képesek redukálni.

6. Nagy mennyiségben a burgonyában fordul elő, de előfordul még magvakban (búza, kukorica stb.), növények tartalék tápanyagai, felhasználja az élelmiszeripar (liszt), a szesz- és dességipar, gyógyszeripar (tabletták adalékanyagaként) és a textilipar.