Történelem van pár kérdés amire nem tudok választ adni. Help?! Tovább lent?!

Google ---> kulcsszavak pl aranybulla, Nagy Sándor, avignoni fogság stb.

Vagy könyvtár. Tudok ajánlani egy két jó kis könyvet p, Klaniczay Gábor. Európa ezer éve vagy Magyaro története a honfoglalástól 1301-ig.

5. Az első támadás sikertelen volt. Az észak felől közeledő hajóhad hatalmas viharba került, s akkora veszteséget szenvedett, hogy vissza kellett fordulnia.

Az újabb perzsa támadásra azonban nem kellett sokat várni. Kr. e. 490-ben a perzsák partra szálltak Marathónnál. Az athéni sereget az egyik sztratégosz, Miltiádész vezette. Bátor támadást indított a túlerőben lévő perzsák ellen. A marathóni ütközet a görögök nagy győzelmével ért véget. A perzsák ekkor Athén felé hajóztak. De Miltiádész seregével erőltetett menetben visszatért Athén védelmére, s ezt látva Dareiosz végleg feladta, a perzsa sereg hazaindult.

7. Talán itt megtalálod.

[link]

18. Falak közé kényszerített polgárok

A középkorban a városokat erődítményekkel vették körül. A jelentősebbeket kőfallal, a kisebbeket levert cölöpökkel vagy ágakból font sövénnyel övezték. Kívülről, a fal mentén, rendszerint árok és földhányásokból emelt sánc is védelmezte a települést. A fal elzárta a várost a környezetétől. A rajta vágott kapuk viszont utat nyitottak a külvilág felé. Az országutak innen indultak szerteszét. A kapun bebocsátott kocsik alig fértek el a keskeny, girbe-gurba utcákon. Esős időben gyakran ragadtak a sárba, szárazságban pedig nagy port kavartak. Csak a legfontosabb utcákat kövezték le, a szennyvíz és a szemét is ott gyűlt, hömpölygött. Az utcák rendszerint arról a mesterségről kapták a nevüket, ami ott a legjellemzőbb volt. A terek és az útkereszteződések forgalmas helyek voltak, hiszen többnyire itt álltak a közkutak. Ide jártak a környékbeliek vizet meríteni. De az igazi forgatag a piactéren fogadta a városba vasárnap érkező kereskedőket. Itt zajlottak a város izgalmas eseményei, mutatványosok, muzsikusok, bohócok szórakoztatták az utca népét. Itt állították pellengérre a bűnt elkövetőket. Hétköznapokon a városházát keresték fel a polgárok ügyes-bajos dolgaikkal. A városháza melletti magas toronyból figyelték az őrök, hogy nem fenyeget-e támadás vagy tűz. A belső város temploma, kereskedőháza, fegyvertára, tekintélyes lakóházai kőből épültek. A piactértől távolabb viszont a házak többsége vályogból, fából volt, tetejüket fazsindellyel vagy szalmával fedték.

20. [link]

Az Avignoni fogsággal kapcsolatban mindig csak azt találom, hogy így ért véget...

Valaki, aki tudja, segítsen, legyen szíves!

26. [link]

28. [link]

Talán valaki folytatja, addig ezeket dolgozd fel! Ha nem, akkor este folytatom.

Tudom, hogy milyen megerőltető, amikor ilyen sok kérdés van, és mindegyikről tételt kell kidolgozni. Itt nem csak egy-két tételről van szó.

Miért ne segítenénk, ha tudunk?

Első vagyok.

Bocsánat, senkit nem akartam megsérteni, valószínűleg az a baj, hogy magamból indulok ki. Én soha nem kértem senki segítségét, valahogy jobbnak tűnt, ha magam dolgozom ki a tételeket a vizsgákra, akármilyen nyűgös volt és sokáig tartott. De ez én vagyok...

Nem vagyok szívtelen, nem azért írtam azt, amit. Csak sok diák elvárná ezen az oldalon, hogy fogalmazásokat, verselemzéseket írogassanak helyette. Ezt néhány alkalommal meg is tettem, részletes vázlatot írtam 1-1 témával kapcsolatban, de még meg sem köszönte az illető. Na mindegy, ezt nem neked szántam, kedves kérdező, ha te már a 3/4 részével készen vagy, az más. Ebben az esetben én is megpróbálok segíteni.

Szóval az Avignoni fogságról:

1305-76: a pápák avignoni tartózkodásának időszaka. A kortársak Izrael 70 éves babiloni fogságára utalva nevezték avignoni fogságnak.

Az avignoni fogság pápái: V. Kelemen (aki 1305-09: Gascogne-ban, majd Avignonban telepedett le), 1316: XXII. János, 1334: XII. Benedek, 1342: VI. Kelemen, 1352: VI. Ince, 1362: V. Orbán, 1370: XI. Gergely.

A pápák avignoni tartózkodásának indokai: békeközvetítés Fro. és Anglia között (->százéves háború), a keresztes háború terve és a remény, hogy a VIII. Bonifác és Szép Fülöp közötti összeütközés következményeit így enyhíteni lehet.

Közvetlen előzménye tehát a francia klérus pápai engedély nélküli megadóztatása volt, ami miatt VIII. Bonifác (1294-1303) ki akarta közösíteni IV. (Szép) Fülöp francia királyt. A király emberei azonban foglyul ejtették a pápát, aki hamarosan meg is halt. Ezután V. Kelemen (1305-1314) személyében a királypárti bordeaux-i érseket választották pápává, aki 1309-ben a dél-franciaországi Avignonba költözött. Ő volt az első avignoni pápa, akit még hatan követtek. V. Orbán (1362-1370) volt az első, aki német és olasz nyomásra 1367-ben visszatért Rómába, de mivel az ott dúló anarchiával nem tudott megbirkózni, visszaköltözött Avignonba. A Szentszék Rómába való visszaköltözésére XI. Gergely (1370-1378) alatt került sor, aki 1377. január 17-én vonult be a Vatikánba, ami a Laterán helyett ekkortól a pápák székhelye. Halála után az olasz és francia párt külön pápát választott, ami a nyugati egyházszakadás (1378-1414) és a középkori pápaság legmélyebb válságának kezdetét jelentette. Az avignoni pápák fényes udvartartása, új adórendszere Európa-szerte ellenszenvet váltott ki. Az avignoni pápák idején vált az egyház kormányzatának döntő szervévé a bíborosi tanács (konzisztórium).

Az avignoni fogság tehát 1377. jan. 17-én ért véget, és azóta a pápák önszántukból nem hagyták el Rómát.

32. az Aranybulla lényege, jelentősége:

II. András 1205-ben kezdte meg uralkodását Magyarországon testvére Imre halála után.

Kezdetben hadjáratokat vezet a Szent Földre, ehhez hatalmas haderőre és pénzre van szüksége. Hatalmas földbirtokokat adományoz el a báróknak, így növelvén hívei és bevethető katonáinak számát. Ezek után a király magánbirtokokból származó jövedelmek megcsappannak. Az ajándékozásokat követően a szerviensek és a jobbágyok jogaik védelmére szólítják fel a királyt. 1222-ben II. András kiadja a 31 cikkelyből álló Aranybullát. Ez főleg a szerviensek jogait védte: adómentességet kaptak, és csak a király hadseregében voltak kötelesek harcolni. Valamint megtiltotta egész vármegyék elajándékozását és a külföldiek beszivárgását a politikába. A végén az ellenállási záradékban rögzítették, hogyha a mindenkori király megszegi e rendelkezéseket, akkor a nemeseknek joga van az ellentmondáshoz. 1231-ben megújították az Aranybullát az egyház érdekeinek megfelelően, cserébe az uralkodót főkegyúri joggal illeték.

Az Aranybullát 7 példányban adták, ki te egy sem maradt fenn. Jelentősége abban állt, hogy a király megpróbálta megőrizni a híveit tekintélyét képviselő földbirtokokat.

33.

A tatárjárás, pontosabban a tatárok kivonulása után IV. Béla király hozzáfogott az ország újjáépítéséhez. A pusztítás mérhetetlenül nagy volt, főként a keleti országrészeken, ahol egy évig garázdálkodtak a tatárok. Bár pontos adatok nincsenek, de feltételezik, hogy a lakosságnak mintegy fele elpusztult. IV. Béla király nagyszabású vár építtetésbe kezdett. A királyi székhely átkerült Budára, ahol várat építettek. Ezt a részt hívják ma is budai Várhegynek. Okulva előző politikájából, ha mértékkel is, de folytatta apja II. András nyomán a királyi birtokok adományozását, azzal a feltétellel, hogy várat kell azon építeni. Soha nem látott számban épültek így a várak (ennek köszönhetően a király halálakor már közel 100 kővár állott szerte az országban), azonkívül újjáépültek városok és falvak. Mesterembereket hozatott és az elnéptelenedett területekre idegenből hívott (német, szlovák, román) telepeseket. Visszahívta a kunokat is, akik az Alföldön kaptak legelőket, és akik évszázadok múltán nyelvüket is elfeledve, magyar szántóvető emberekké váltak. Közben leszámolt kifosztójával II. Frigyes osztrák herceggel is, akitől harcban visszavették a magyarok a három nyugati vármegyét. A csatában maga Frigyes herceg is elesett. IV. Béla szövetséget kötött a lengyel és a halicsi orosz királlyal, közös futárszolgálatot szerveztek, mert újabb hírek jöttek, hogy kelet felől ismét készülődnek a mongolok. IV. Béla magas kor élt meg, amikor 1270-ben elhalálozott. Nem csak hosszú uralkodása miatt, de annak megitélése folytán is méltán helyezik Szent István királyunk mellé és második honalapítóként tiszteljük. Fiára, Istvánra egy 28 év alatt újjáépített, virágzó, megerősödött királyságot hagyott hátra.

Bővebben itt elolvashatod: [link]

Nemsokára írok még a többi kérdéshez is.

38.

I. Lajos 1351-ben újította meg az Aranybullát, mely a nemesi szabadságok alaptörvényévé vált. Kimondta az egyazon szabadság (latinul unus eademque libertas) elvét, azaz a köznemességnek azonos jogokat biztosított a főnemességgel (legalábbis Werbőczy későbbi értelmezésében; eredetileg a magyarországi, illetve a horvát és szlavón nemesek egyenjogúságát deklarálták). Fontos még az ősiség törvénye, amelynek értelmében ha kihalt egy birtokos család, a földek a Szent Koronára szálltak vissza – az Aranybulla ugyan lehetővé tette a szabad örökítést, de úgy tűnik, az nem került át a gyakorlatba, és a király rendelkezésével csak ezt a helyzetet rögzítette.

41.

[link]

[link]

45.

[link]

47.

Magyarország Buda várásnak elfoglalása következtében szakadt 3 részre (1541. aug. 29.). A Duna menti terület a szultán birodalmává vált. Itt olvasd el az előzményeit is, mert fontos:

[link]

50.

Ez nagyon jól, részletesen leírja a bécsi békét:

[link]