Irodalom fogalmazás, hogyan álljak neki?

Szia!

A Szigeti veszedelemben találtál bűnöket, ezért ebből nem írtam ki.

Itt megtalálod a Magyarokhoz I. c. vers lényeges momentumait,írd át a saját szavaiddal. Ha lesz időm, majd folytatom.

Berzsenyi Dániel A magyarokhoz I. c. verse izgatott, zaklatott menetű, nagy ellentéteket egymásnak feszítő alkotás.

Az egészet áthatja a nemzet jövőjéért érzett önostorozó aggodalom, a szorongó fájdalom. Nemigen lát semmi reményt a romlás folyamatának megállítására.

A vers szembeállítja egymással a dicső múltat és az erkölcstelen, bűnökben tobzódó jelent.

Kezdő sorában indulatosan szólítja meg a magyarokat!

„Romlásnak indult hajdan erős magyar!

Nem látod Árpád vére miként fajul?

Nem látod a bosszús egeknek

Ostorozó kezeit hazádon?”

Emlékeztet a hajdan dicső múltra, majd figyelmeztet, hogy a nemzet lassú halálát saját magának köszönheti. A lassú halál okozója a belső szétzüllés, a tiszta erkölcs eltűnése, mely úgy pusztította el valaha Rómát, mint ahogy a benne termő férgek őrlik meg az „éjszakai szélvészt” kiálló „kevély tölgy” gyökereit. Ez az egyetlen részletesen kibontott hasonlat, a lassú halált, az észrevétlen pusztulást érzékelteti.

„ Nézd a kevély tölgy, mellet az éjszaki

Szélvész le nem dönt, benne termő

Férgek erős gyökerit megőrlik,

S egy gyenge széltől földre teríttetik!”

Berzsenyi ebben a költeményében közölte a legtöbbet korával. Eléje vetítette a nemzethalál rémét is, hogy visszarettentsen a pusztulástól, felelősségérzetet keltsen, áldozatvállalásra, egy nemzet megmentésére mozgósítson.

A vers végén a költő lemondó sóhajjal összegzi fájdalmas tapasztalatait: játékszerek vagyunk csupán az örökké változó sors, a „tündér szerencse” kezében; a hajdani erős birodalmak példája pedig történelmi szükségszerűséggé emeli a pusztulást.

Előző vagyok.

Itt a folytatás:

A magyarokhoz II.

Ennek a műnek a történelmi háttere a napóleoni háborúk Európát megingató hatása.

Az első három strófa uralkodó érzelme a rémület, a fenyegetettség érzése. A rémületet felerősíti a mitológiai metafora riasztó hatása:

Ádáz Erynnis lelke uralkodik,

S a föld lakóit vérbe mártott

Tőre dühös viadalra készti.

Erynnis a bosszúállás istene vérbe mártott tőre.

A háborús rémület az egész világot felfordulással fenyegető véres zivatar látomásába csap át. Az eddig biztos, erős alapokon álló világ rendje összeomlott.

„Az érckorlátok ledőlnek, zabolák, kötelek szakadnak,” semmiben sincs állandósság.

Ebből a megrendítő élményből az az ábránd és merész hit fakad, hogy bölcsen kormányzott „lebegő hajónk” állni-tudó” lesz a habok között.

Nemzetünk, hazánk nem fog elpusztulni, kívül marad az örökös változás történelmi szükségszerűségén. A bátor hit alapja egyrészt a Titusnak nevezett I. Ferenc és a nemzet szilárd egysége.

Ez a költemény optimista tanulsággal zárul: az ősi tiszta erkölcsök tették naggyá Rómát, Marathont s Buda várát. Mindezek a példák a hősi lélek magasabbrendűségét hirdetik a nyers erővel és a tömeggel szemben.

"Bátran vigyázom. Nem sokaság, hanem

Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.

Ez tette Rómát föld urává,

Ez Marathont s Budavárt hiressé."

Reményt, biztatást, a lelkek ébresztését jelentette ez a költemény nemcsak a maga korában, de a későbbi évtizedekben is.

Előző vagyok.

Itt a folytatás:

A magyarokhoz II.

Ennek a műnek a történelmi háttere a napóleoni háborúk Európát megingató hatása.

Az első három strófa uralkodó érzelme a rémület, a fenyegetettség érzése. A rémületet felerősíti a mitológiai metafora riasztó hatása:

Ádáz Erynnis lelke uralkodik,

S a föld lakóit vérbe mártott

Tőre dühös viadalra készti.

Erynnis a bosszúállás istene.

A háborús rémület az egész világot felfordulással fenyegető véres zivatar látomásába csap át. Az eddig biztos, erős alapokon álló világ rendje összeomlott.

„Az érckorlátok ledőlnek, zabolák, kötelek szakadnak,” semmiben sincs állandósság.

Ebből a megrendítő élményből az az ábránd és merész hit fakad, hogy bölcsen kormányzott „lebegő hajónk” állni-tudó” lesz a habok között.

Nemzetünk, hazánk nem fog elpusztulni, kívül marad az örökös változás történelmi szükségszerűségén. A bátor hit alapja egyrészt a Titusnak nevezett I. Ferenc és a nemzet szilárd egysége.

Ez a költemény optimista tanulsággal zárul: az ősi tiszta erkölcsök tették naggyá Rómát, Marathont s Buda várát. Mindezek a példák a hősi lélek magasabbrendűségét hirdetik a nyers erővel és a tömeggel szemben.

"Bátran vigyázom. Nem sokaság, hanem

Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.

Ez tette Rómát föld urává,

Ez Marathont s Budavárt hiressé."

Reményt, biztatást, a lelkek ébresztését jelentette ez a költemény nemcsak a maga korában, de a későbbi évtizedekben is.

Kodály Zoltán 1936-ban hatásos kórusművet készített belőle a magyarságért aggódva.