Himnusz költeményt másfél oldalba hogyan írjam meg? Mit írjak róla?

a) Keletkezés: 1823.január.22-én írta meg, mely ma a magyar kultúra napja. A költemény a reformkor előtti feszült, ellentmondásos politikai helyzetben született, mikor a bécsi udvar növelte a válságot. 1844-ben a Nemzeti Színház pályázatot hirdetett a Himnusz megzenésítéséhez. A jelentkezők közül a bizottság egyhangúan Erkel Ferenc által megírt dallamot ítélik a legjobbnak, melyet 1844-ben játszanak le először.

b) Cím: A vers rendelkezik a cím mellett egy alcímmel is:

• Himnusz: A romantika idején ismét kedvelt műfaj. Megőrizte a régi formából a fohászkodást az istenhez, istenekhez, valamint az ünnepélyes hangnemet. A romantikus himnuszokban azonban már ellentétes érzelmek hullámzanak.

• „A magyar nép zivataros századaiból”: A vers alcíme. A XVI.-XVII. századot idézi fel. A magyar protestáns énekmondók gondolatát idézi fel, valószínűleg a cenzúra miatt tehette, mely szerint az elkövetett bűnök miatt sújtják a magyarságot, ezért a hangnem a jeremiádokhoz hasonló.

c) Szerkezet: A mű 3 részre osztható, keretes szerkezetű.

• 1. rész: (1. versszak) Keret első része. Istent szólítja meg, az események irányítóját, közösség nevében kér:

- áldást („Isten áldd meg a magyart…”)

- bőséget („bőséggel”)

- jókedvet („jókedvvel”)

- védelmet („nyújts feléje védő kart”)

• 2. rész: (2. versszak-7.versszak) 3 részre osztható:

- 2.-3. versszak: Isten ajándékainak felsorolása, dicső múlt:

 honfoglalással nyert szép haza („nyert szép hazát…”)

 föld termékeny gazdagsága („ért kalász, tokaj szőlő”)

 győztes honvédő háborúk („zászlónk… plántálád”)

 Mátyás király Bécset is megalázó támadása („Mátyás bús hada…”)  bús had ~ fekete sereg

- 4-5. versszak: Isten büntetései, tragikus múlt:

 tatárdúlás („rabló mongol nyilát zúgattad felettünk”)

 török rabság („töröktől a rabigát vállainkra vettünk…”)

 testvérháború („magzatod miatt magzatod hamvvedre”)

- 6-7. versszak: Sivár jelen, szenvedések, pesszimista hangulat:

 ellentétek: szembeállítja a múltat a jelennel.

 „vár– most kőhalom”

 „bércre – völgyre”

 „öröm – halálhörgés”

 „szabadság – kínzó rabság”

 paradoxon: „nem lelé honját a hazában”  nincs a hazáért áldozni kész honfi.

 hiperbolikus költői képek: „vérözön, lángtenger”

• 3. rész: (8. versszak) Keret második része. Isten szánalmát kéri a költő. A tragikus múlt s sivár jelen következményeként megváltozik a szórend: Állítmány – alany.

- Eltűnnek a pozitív töltésű kifejezések.

- Tragikum érzetét erősítő képek: „hányának…kínjának”.

- Utolsó 4 sor megismétlése: bízhatunk a jobb jövőben, hisz „Megbűnhődte már e nép, a múltat s jövendőt”.

d) Stílus: Kölcsey klasszicista művet szeretett volna, azonban szavaival inkább romantikus lett.

• Klasszicizmus:

- Keretes szerkezet

- Istenhez szól

• Romantikus:

- Magyar középkor személyeit említi: Hunyadiak, Árpád

- Ellentét: siker  sikertelenség (2-3. 4.-7.)

- Romantikus látomások, víziók:

„elsúlytád villámidat” „vérözön… lángtenger”

e) Verselés, ritmus, rím:

• Verselés: szimultán verselés. (időmértékes és ütemhangsúlyos is)

- Ütemhangsúlyos: 8 soros 7 és 6 szótagból álló sorok.

- Időmértékes: Trocheusi sorok, néhol lassító spondeusok.

• Rím: igénytelen, dísztelen keresztrímek: a b a b c d c d.