Kellene Shakespeare LXXV. Szonettjének az elemzése (? )

Tudod, ezt az egyet nem hiszem el, hogy nem találtad még meg.

Én beírtam a keresőbe: Az vagy nekem, mint testnek a kenyér.

És láss csudát, legalább 8 találatot adott.

Sajnos, tényleg nem találtam semmiféle elemzést, ezért megpróbáltam neked a saját szavaimmal egyet írni.

Talán hasznát tudod venni. Elemzést én már nagyon régen tanultam, de megpróbálom:

Az angol irodalom első szonettjei a reneszánsz korban keletkeztek (amikor Shakespeare is élt). Nagyon divatosak voltak.

Egyik leghíresebb szonettje a 75. szonett.A szerelemről szól.

Ez a gyönyörű vers tele van feszültséggel és ellentmondással.

Az első versszakban megtudjuk, hogy akiről Schakespeare ír, mindennél jobban szereti, hiszen azt mondja, hogy olyan neki, mint a testnek a kenyér.

Régen a kenyeret úgy is nevezték, hogy az élet. Tehát ő az élete.

Tavaszi zápor fűszere a földnek. Nagyon fontos, hogy tavasszal sok eső essen, mert az a veteménynek szükséges. Olyan a zápor a földnek, mint az embernek a fűszerek, amik finomabbá teszik az ételeinket.

Innét ellentmondásos a vers. Büszkeség és félelem,. Fény és boldogság, idő ellop, eltemet.

Majd a vers végén feloldódik az ellentmondásos feszültség:

Koldus-szegény, királyi gazdagon,

Részeg vagyok és mindig szomjazom.

Minden szonettben ott a nyitány pontos jellemzése, és a feloldásra törő zárótétel, a kóda. A kéttételes szerkezet a legtöbb szonett váza és tartópillére.

Shakespeare nem tagolta versszakokra a szonettjeit, viszont az utolsó 2 sort mindig beljebb írta.

Ennél a szonettnél is ki van emelve az utolsó 2 sor.