Hogyan kell ezeket a fizika példákat megoldani?
1., Összeragadt összesen 180 kg tömegű dobozokat két oldalról történő húzással próbálnak szétszedni. A szétszedés nem sikerül, viszont a doboz -0.122 m/s2 gyorsulással elindul. A bal oldalon álló ember 87 N erővel húzza. Mekkora erővel (N-ban) húzza a jobb oldalon álló? Mindkét erő vízszintes irányú, súrlódás nincs, a pozitív irányt jobbra mutatónak tekintjük.
2., Két kisgyerek összeveszett egy szánkón. Az egyikük 46 N erővel húzza balra, másikuk 53 N erővel jobbra. Mindkét erő vízszintes irányú, súrlódás nincs, a pozitív irányt jobbra mutatónak tekintjük. A szánkó gyorsulása a=0.854 m/s2. Mekkora a szánkó tömege kg-ban?
3., Két, kötéllel összekötött szánkót húzunk 16 N vízszintes irányú erővel. Ennek hatására 1.1 m/s2 gyorsulással fognak mozogni. Mekkora erővel hat a második szánkó az elsőre, ha az első tömege 12.445 kg?
4., Három test áll egymás mellett. Az első tömege 4.3 kg, a második tömege 1100g. A legelsőt elkezdjük tolni 17.1 N vízszintes irányú erővel. Mekkora erő hat az első és a második test között, ha a harmadik 3.91 N erővel hat a másodikra?
5., Két összekötött test az asztalon nyugszik. Az asztal széléhez közelebbire vízszintesen kötelet kötünk, majd arra csigán keresztül egy 3.4 kg tömegű testet akasztunk. Mekkora erő ébred a csigán átvetett kötélben, ha az asztal széléhez közelebbi test tömege 4.4 kg, a másiké 4800 g? (A kötél nyújthatatlan.)
És nagyon megköszönném, ha le is vezetnétek, hogy én is meg tudjam érteni!
Első kettő:
Az eredő erő a két erő különbsége (mert ellenkező irányúak). Ez az eredő erő gyorsít, F=m·a
1. m=180 kg, a=0.122 m/s²
Ebből kijön F. Mivel a gyorsulás negatív, ezért a bal oldali húzza nagyobb erővel, a jobb oldali 87N-F lesz.
2. F=53N-46N, a=0.854 m/s², ebből m kijön.
3. F=16N, a=1.1 m/s², ebből kijön a két szánkó együttes tömege (F=(m₁+m₂)·a), így tudni fogod a második szánkó tömegét is.
A második szánkó pont ugyanakkora erővel hat az elsőre, mint az első a másodikra. Az első a másodikra pedig ha F₂ erővel hat, akkor F₂=m₂·a lesz a második szánkóra a dinamika alapegyenlete, ahol 'a' ugyanaz, mint az előbb. Ebből F₂ kijön.
4. Az első és a második között F erő hat.
Akkor az elsőre ható erők eredője 17.1N-F = m₁·a
A másodikra ható erők eredője F-3.91N = m₂·a
Ez két egyenlet és két ismeretlen (F és a), megoldható.
Ne felejtsd el kg-ba átváltani a grammot!
5. Volt nemrég egy hasonló feladat itt, olvasd el, mit írtam nála:
http://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__hazife..
Szólj, ha valamelyiknél elakadsz.
4.
Ez a két egyenleted van:
17.1-F = 4.3a
F-3.91 = 1.1a
Ezt idáig érted? Azt hiszem, nem. Kerestem neked egy ábrát:
Ezen csak 2 test van. Ezzel könnyebb megérteni az egészet azt hiszem. Itt az a feladat, hogy ismerjük a két test tömegét (m₁ és m₂) és hogy mekkora erővel toljuk az elsőt (F), kérdés az, hogy mekkora erő hat a másikra.
A felső ábra azt mutatja, mintha a két test össze lenne ragadva. Egyetlen F erővel toljuk a teljes rendszert, aminek hatására 'a' gyorsulással halad. Ekkor ez az egyenlet írható fel:
F=(m₁+m₂)·a
Ebből a képletből a gyorsulást ki lehet számolni. Mindkét test ugyanekkorával gyorsul.
Az alatta lévő ábra mutatja az összes erőt, ami az egyes testekre hat. A függőleges súlyerőket meg tartóerőket most figyelmen kívül hagyhatjuk (mert nincs súrlódás), csak a vízszinteseket nézzed.
A lényeg, hogy amekkora erővel hat az egyik a másikra, ugyanakkorával hat a másik is az egyikre (erő-ellenerő). Vagyis az ábrán a két F₂ erő egyforma nagyságú.
Ha pedig most csak az m₂ testet nézzük, azt látjuk, hogy arra az F₂ erő hat, az gyorsítja 'a' gyorsulással (aminek nagyságát az előbb már kiszámolhattuk). E szerint felírhatjuk ezt a képletet is:
F₂=m₂·a
És ebből ki tudjuk számolni F₂-t, ami a kérdés volt.
Ezt értetted? A 4-es és 5-ös feladatnál hasonló dolog történik, csak 3 test van. Azokat is érted most már? Ha nem, pontosan mit nem értesz benne?
Sajnos nem annyinak kell kijönnie.
Felrajzoltam neked a három testre ható erőket, meg az F₂ kiszámítását:
A rajzon az F₂ - F₂' meg F₃ - F₃' azok erő-ellenerő párok, azonos a nagyságuk, ellentétes az irányuk, és nem ugyanarra a testre hatnak.
Megjegyzés: Az eredő erő felírásakor meg a számolásban csak az erők nagysága van figyelembe véve, az irányuk nem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!