Mit tud a víz fajhőjéről? Milyen következménye van ennek az adatnak az éghajlatra?

A fajhő egy egységnyi anyag hőkapacitása, vagyis az a hőmennyiség, amennyit egységnyi anyagba bele kell vinni, hogy hőmérséklete egy Kelvin fokkal (mértékét tekintve ez a Celziussal azonos 0°C=273°K, 100°C=373°K) emelkedjék. Az anyagnak a hőközlés során a térfogata is és nyomása is változhat, ezért beszélhetünk azonos térfogat, és azonos nyomás melletti hőkapacitásról.

Párolgáshő az a hőmennyiség, amely ahhoz szükséges, hogy egy egységnyi anyag azonos hőmérsékleten elpárologjon, a víz esetében folyékonyból légnemű halmazállapotúvá váljék.

Minden anyagnak, így a víznek is van hőkapacitása is és párolgáshője is.

Ha a vizet (például tavat, tengert) süti a nap, hőmennyiség áramlik bele, melegszik, egyúttal kitágul. Ugyanakkor párolog is. A pára a levegőbe kerül és felemelkedik. A levegő feljebb ritkább, hidegebb, ott a pára leadja hőmennyiségének egy részét, azaz kicsapódik. Ez a felhő keletkezése. Ugyanakkor a levegő és a környezet is (más más fajhővel) melegszik, ettől a különböző helyeken eltérő lesz a légnyomás is, összességében így jön létre az időjárás (felhők, szelek, viharok, frontok).

A hő az állati és emberi szervezetet is éri, és ha egyebet nem számítunk, az emberben lévő víz is párolog, ami eleinte szomjúsághoz, később keringési, majd még súlyosabb rendellenességekhez vezet.

És még sok egyéb kísérőjelenséghez, amely a klímát is és egészségünket is befolyásolja.