Jókai Mór - ÉS Mégis Mozog A Föld olvasónapló?

JÓKAI Mór

ÉS MÉGIS MOZOG A FÖLD

A regény cselekménye öt debreceni diákot álít elénk: Jenőy Kálmánt, Barkó Palit, Bíróczi Sándort, Borcsay Mihályt és Csuka Ferit. A rebellis szellemű "csittvári krónika" szerkesztéséért kicsapják őket a kollégiumból, s az öt fiú elindul "abba a végtelen semmibe, aminek világ a neve". Innentől kezdve Jenőy Kálmán sorsa kerül a történet középpontjába. A többiekre akkor vetődik fény, amikor vele találkoznak, útját keresztezik vagy kibontakozását segítik. Kálmán költő akar lenni. Nagy tervei elé azonban szüntelen akadályok gördülnek. Nem a megélhetés nehézségei, hiszen dúsgazdag nagyanyja mindennel ellátná, s fényes közéleti pálya lehetőségeit csillogtatja előtte. Ám a veszély éppen ezekben rejlik, félő, hogy a könnyebbik megoldás felé hajlik majd. Először egy kacér fiatalasszony, Katinka feledteti vele a célt, aztán Decséry főispánék szolgálatában az érvényesülés vágya érinti meg. A drámáját fogadó közöny is arra ösztökéli, hogy hagyjon fel próbálkozásaival. A végső kísértés a legnagyobb: festeni kezd, és szép sikert ér el. Emiatt még nem kellene szakítania sem nagyanyjával sem eddigi életmódjával. De színészbarátai nyomorúságát hallva Kálmán hazajön olaszországi festő-körútjáról. Végleg az írásnak szenteli magát és vállalja nagyanyja sírig tartó haragját.

A regény Jókai egyik legjellegzetesebb alkotása: művészetének minden erénye és fogyatékossága feltalálható benne. A reformkort megelőző évtizedek irodalmi-művészeti küzdelmeit megörökítő fejezetek az író legszebb lapjai közé tartoznak. Ilyen a csittvári krónika "szerkesztőbizottsági" ülése a pince mélyén, Kálmán és a nádor vitája a kultúra jövőjéről, Kálmán és Tseresnyés mester beszélgetései. Jókai hangulatteremtő erejének mesteri példája az a jelenet, amikor Kálmán a hegycsúcson felolvassa drámáját barátainak. Az író megragadó szavakkal érzékelteti a nagy változások pátoszát, a hősök nemzetteremtő céljait. Stílusának képi gazdagsága csak a Kőszívű ember fiaiban érte el ezt a szintet. Ugyancsak jó érzékkel emeli ki a hazai romantikus nemzedék legfőbb két törekvését. Az egyik a nemzeti múlt feltárása. Ezt szorgalmazza fanatikus hittel Barkó Pali. A másik a magyar játékszín megteremtése. Ezt a feladatot Borcsay (színésznevén: Bányaváry) látja el.

Az arisztokrácia és a birtokos nemesség képviselői helyett Jókai a népi alakokat ábrázolja rokonszenvvel. Nagy Ázsia-kutatónkról, Kőrösi Csoma Sándorról mintázza Barkó Palit. Tóth Mátéban az egyszerű életformát megőrző, kitűnően gazdálkodó, de polgárosult paraszt eszményített alakját formálja az író. Tseresnyés mester a nemzeti polgárosodás eszményi képviselője.

Jenőy Kálmán alakjában együtt találhatók a regény erényei és gyengéi. Kálmán Jókai legszebb romantikus hőseire emlékeztet. Korszakalkotó drámaíró tehetség és kitűnő festő. Sokoldalú művészi képességei mellett széles körű műveltség, felvilágosult gondolkodás, lobogó lelkesedés, meleg emberség, mély lelkiismeret, kényes becsületérzés a főbb jellemvonásai. Többször tanújelét adja bátorságának, határozottságának is. Kálmán életútjában Jókai több írósorsot sűrít össze a felvilágosodás korából és a reformkort előző évekből: kicsapják a kollégiumból, mint Csokonait; tragédiáját Katona Bánk bánjához hasonlóan fagyos közöny fogadja; festői hajlama és vígjátékírói munkássága Kisfaludy Károly pályafutását idézi.

Az író hőse jellemét fejlődésében akarja megmutatni. Kálmán csak hosszú vívódások után jut el az áldozatos hivatás önkéntes vállalásáig. Jókai hasonlóan ábrázolta korábban Baradlay Richárdot is. Ott teljes sikerrel járt ez a törekvése. Kálmán pálya- és jellemrajza azonban következetlen. Decséryéknél például egész lényét betölti Dorothea iránti szerelme, s emellett odaadóan igyekszik megnyerni a főispán tetszését. Ugyanakkor azonban megírja nagy tragédiáját is. Fejlődését főleg azért nem érezzük hitelesnek, mert a másik táborban nincs igazi ellenfele. Mindenhonnan csupa jóindulat áramlik felé. Konfliktusai így nem társadalmiak, hanem inkább magánjellegűek: szerelem, féltékenység dúlja fel, a két művészeti ág között tétovázik. Nagyanyjával történő szakítása is jórészt családi ügy.

A számtalan környezetváltás, váratlan fordulat s a rengeteg epizódszereplő miatt a cselekményt nem is tudja jól összefogni az író. A "mesésen ragaszkodó és bámulatosan háládatlan" Bányavári kivételével alig tudunk valamit a többi négy diák sorsáról. A regény szerkezete színes, de laza anekdotacsokorrá hull szét. A könyv utolsó fejezete arról tanúskodik, hogy Jókai itt még úgy hitte: "a költő álmát végül is saját kora valósítja meg." A mű üzenete mégis világos: kitartó munkával, "martyrrobottal" is de meg kell teremteni a modern magyar művelődést. Jókai egyik nagy ábrándja volt, hogy erre a kiegyezés utáni konszolidáció reformkorszakhoz fogható kiteljesedést ígér.