Ki mit tud az önkormányzatiság működéséről?

Parlamenti demokrácia működése Magyarországon!

Parlamenti demokrácia működése a mai Magyarországon. Felelős kormány szerepe, és az ellenzék, ellenző szerepe.

Demokrácia:

Két fajtáját különítjük el működése alapján:

• Közvetlen demokrácia: amikor a nép közvetlenül hoz döntéséket

• Képviseleti demokrácia: itt nem vesz részt mindenki a törvényhozásban, hanem az úgynevezett választópolgárok választanak képviselőket

A magyar demokrácia működése:

Magyarország államhatalmi szervei: törvényhozó, végrehajtói, bírói (igazságszolgáltató) hatalom

Országgyűlés:

Magyarország legfőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az országgyűlés. Tagjai az országgyűlési képviselők (386). A képviselőket 4 évente választjuk. A választásokat a legfőbb közjogi méltóság, az államfő (köztársasági elnök) írja ki. A választások után 1 hónappal az államfő az országgyűlés alakuló ülését, megválasztják a tisztségviselőket, meghatározzák a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. Két fő feladat: törvényhozás, illetve a kormány ellenőrzése.

Feladatai:

 alkotmány elfogadása

 Törvények megalkotása

 Állami költségek elfogadása

 a köztársasági-, miniszterelnök és más közjogi méltóságok megválasztása

 Nemzetközi szerződések jóváhagyása

 Az országgyűlés testületi szerv, mely hatásköreit lenáris ülésein gyakorolja.

Tagjai: miniszterelnök, tárcát képviselő miniszterek és a tárca nélküli miniszterek. A kormány a magyar államhatalomban a végrehajtó szerv. Az a párt alkotja, amelyik többségben van a Parlamenten belül és, akit a köztársasági elnök felkér, hogy alakítson kormányt.

Köztársasági elnök: Schmitt Pál

 köztársasági államformában legfőbb közjogi személy

 őrködik az államszervezet demokratikus működése felett

 kifejezi a nemzet egységét

 ő a fegyveres erők főparancsnoka

 az országgyűlés 5 évre választja meg

 az elnök választását jelölés előzi meg, ennek érvényességéhez 50 képviselő ajánlása szükséges

 a ház titkos szavazással választja meg

Feladata:

 képviseli a Magyar Köztársaságot

 nemzetközi szerződéseket köt

 megbízza és fogadja a nagyköveteket

 népszavazást kezdeményezhet

 kinevezi és felmenti az államtitkárokat, Magyar Nemzeti Bank elnökét, egyetemi rektorokat, tábornokokat

 kitüntetéseket adományoz

 dönt az állampolgársági ügyekben

 gyakorolja egyéni kinevezési jogát

A köztársasági elnök személye szent és sérthetetlen.

Alkotmánybíróság:

Az a tudós testület, amely felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát. Alkotmánybírósági eljárást bárki kezdeményezhet. 11 tagú testület. Tagjait az országgyűlés választja meg, 2/3-os többség szükséges megválasztásukhoz. Tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.

Állami számvevőszék:

Az országgyűlés pénzügyi és gazdasági szerve. Feladatkörében ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását. Felülvizsgálja az állami költségvetés felhasználásának törvényességét. Ellenőrzi az állami vagyon kezelését.

Nemzeti jelképeink:

 az állam elnevezése és jellege

 Himnusz

 zászló, címer, főváros

Nemzeti ereklyék:

 szent korona és a koronázási jelképek

 Szózat, Nemzeti dal, Szent Jobb

Állami szimbólumok

 nemzeti- és állami ünnepek

 legmagasabb állami kitüntetések

 állami eskü

 állami pecsétek

Választójog:

Általános, közvetlen, egyenlő, titkos

Az alkotmány szabályozza a közügyekben való részvétel jogát. A részvétel személyesen vagy képviselet útján történik. Az ésszerűség alakította ki a közügyek gyakorlásának képviseleti úton történő megoldását. A választójog alapvető demokratikus állampolgári jog. Az alkotmány rögzíti a választás módját és előírja, hogy azt közvetlen és titkos szavazással kell elvégezni.

A szavazás 7 pontja:

 titkos

 szavazni csak személyesen lehet

 a szavazás napján, a szavazó helyiségben, szavazó lappal történik a szavazás

 a szavazatszámláló bizottság felügyeli a szavazás rendjét

 megállapítja a szavazópolgár személyiségét és megállapítja, hogy szerepel-e a választók nyilvántartásában

 külön-külön választólap szolgál az egyéni választókerületét jelöltre és a területi listán történő szavazásra

 a szavazólapot az előírásoknak megfelelően kell kitölteni, gondosan kell ügyelni arra, hogy ne legyen érvénytelen a szavazat.