Tudnál segíteni? (KÉMIA,7. OSZT)

Oxidáció

Nyelv: görög -> latin

--------------------------------------------------------------------------------

A régebbi értelmezés szerint oxigénfelvétel, ill. hidrogénleadás. Ma ennél kiterjedtebb az oxidáció fogalma: minden olyan folyamatot, amelyben atomok, molekulák v. ionok elektront adnak le oxidációnak nevezünk (az elektronfelvétel a redukció). oxidáció csak akkor mehet végbe, ha egy másik anyag (atom, molekula. ion) az elektronokat felveszi, azaz redukálódik. Pl.: Az ilyen értelemben összetartozó oxidálódó és redukálódó anyag együttesen ún. redoxi rendszert alkot. Kovalens kémrai kötésben levő atom oxidációját az oxidációs számmal jellemezzük. Az oxidációs szám növekedése oxidációt, csökkenése redukciót jelent. Pl.: A reakcióban a kénatom oxidálódik, az oxigénatom pedig redukálódik. Az, hogy egy redoxi rendszerben melyik anyag képes a másikat redukálni, ill. oxidálni, a redoxipotenciáltól függ (elektródpotenciál). A pozitívabb redoxipotenciálú (elektródpotenciálú) rendszer képes oxidálni a nála kevésbé pozitív (negatívabb) redoxipotenciálú (elektródpotenciálú) rendszert.

Redukció

olyan kémiai folyamat, amelyben valamely vegyületbőlegy másik testnek behatása folytán a negativ alkatrészek (legtöbbször oxigén,kén, klór, stb.) részben vagy egészen elvonatnak és ennek következtében azillető vegyületből egy kevésbbé összetett test v....

de ez a te oldalad:

[link]

Sav-bázis reakciók: Olyan reakciók, melyek p+ átmenettel járnak.

Savaknak nevezzük azokat az anyagokat, amelyeket proton adnak át a bázisnak. Megkülönböztetünk erős és gyenge savakat. Erős sav, amely protonját teljesen átadja a bázisnak, azaz teljes mértékben disszociál. Példa: HCl. Gyenge sav, mely nem disszociál teljes mértékben. Pl: CH3COOH.

Bázisoknak azokat az anyagokat nevezzük, melyek protont vesznek fel. Erős bázisok, azok az anyagok, mely teljesen disszociálnak oldódás során. (NaOH) Gyenge bázisok, pedig csak részben.

Akkor nevezhetünk valamit lúgosnak, hogy ha a keletkezett anyagok között, találunk OH- iont, mivel Arrhenius szerint a bázis olyan anyag, amely hidroxid ionra disszociál. Persze előfordul, hogy nem keletkezik OH-, de legtöbbször keletkezik.

Akkor savas a kémhatás, ha a keletkezett anyagok között, találunk H+ iont, azonban tudni kell, hogy a hidrogén ion önmagában gyakorlatilag nem létezik, mert erre a protonra, olyan nagy a víz nem kötő elektron párjának vonzása, hogy datív kötéssel H3O+ iont képez.

Kémhatás meghatározása miatt vezették be a pHt.

Ha a pH nagyobb mint 7 a kémhatás lúgos, ha kisebb mint 7 savas, ha pedig megegyezik az oxónium(hidrogén ion) és hidroxid ion koncentrációja semleges a kémhatás.