Mi az oka annak, hogy az elemek relatív atomtömege nem monoton nő a rendszám növekedésével?

Figyelt kérdés
2011. máj. 15. 17:14
 1/4 anonim ***** válasza:

Atomtömeg=protonok+neutronok tömege A protonok száma mindig eggyel nő(protonszám=rendszám),de ez nem mindig igaz a neutronok számára.

Például:

hidrogén - 1 proton(rendszám:1) és 0 neutron tömegszám:1

hélium - 2 proton(rendszám:2) és 2 neutron tömegszám:4

jód - 53 proton(rendszám:53) és 74 neutron tömegszám:127

2011. máj. 15. 20:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 bongolo ***** válasza:

Hányadikos szintű a kérdés?


Egy adott elemnek többféle izotópja is előfordul a természetben, pl. a klór esetében: 35-Cl kb. 76%, 37-Cl kb. 24%. Ezek relatív tömegének előfordulásukkal súlyozott átlaga az a relatív atomtömeg, amit a periódusos táblában találsz; a klórnál kb. 35.5.


Az izotópok előfordulásának aránya teljesen anyagfüggő. pl. az argon(18)-nak három stabil izotópja van, 36, 38 meg 40-es tömegszámmal. A rákövetkező kálium(19)-nek két stabil izotópja van, 39-es meg 41-es tömegszámmal. Viszont a természetben az argonból a 40-es (99,6%), a káliumból viszont a 39-es (93,3%) fordul elő a leggyakrabban. Így az argon átlagos relatív atomtömege 39,95 lett, a káliumé pedig csak 39,09, megtört a monoton növekedés.


Szóval a válasz az, hogy azért, mert az izotópok előfordulása a természetben nem egyenletes.


Hogy miért nem mondjuk a 38-as tömegszámú argon a leggyakoribb, az valószínű "véletlen", nem tudom. Elvileg abból is lehetne sok, hisz az is stabil. Ha a kérdés igaziból erre vonatkozik, azt már nem tudom megválaszolni.

2011. máj. 15. 22:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 anonim ***** válasza:
A hozzászólásokat még mellékesen kiegészíteném azzal, hogy a kötési energiának köszönhetően az atommag tömege nem egyenlő a benne lévő protonok és neutronok tömegének összegével (valamivel kisebb).
2011. máj. 15. 23:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 Atomfizika válasza:
Ahhoz, hogy miért olyan az izotóp arány, amilyen: A kálium egy viszonylag gyakori elem, annak a radioaktív (negyvenes) izotópja is gyakori a radonhoz (az összes izotópjához) képest. Az argon a légkörben legnagyobb részben ebből a negyvenes kálium izotópból keletkezik, ezért van az, hogy a negyvenes (stabil) Ar izotóp a leggyakoribb a Földön - és ezért van az, hogy az argon átlagos atomtömege nagyobb, mint a káliumé. A Földön kívül egyébként általában a negyvenes Ar izotóp elenyészően ritka a többi stabil izotóphoz képest - ez is a negyvenes káliumból való keletkezésre utal (a Földön).
2018. ápr. 5. 15:53
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!