Mi a válasz ezekre a kérdésekre?

1. úgy tartod, hogy az mondjuk 16x3cm a vonalzód éa 3mm vastag és úgy tartod, hogy egy 3mmX3cm-es "téglalapot" láss amgad előtt. Ha ez a téglalap eltakarja a vonalzó többi részét, akkor egyenes. ez a fényterjedés egyenes irányán alapul.

2. Ha 8 perc alatt érnek ide a fénysugarak, akkor

t=8min=8*60s= 480S

v= 227 000 km/s

akkor s=v*t = 108 960 000 km

3. Ha a Nap fénye nem is süt be az ablakon, a környezetre fénysugarak érkeznek és azok mindig valamennyire visszaverik a fényt. Emiatt van mindig világos a szobában napppal.... remélem ezt érted, nem tudom jobban elmagyarázni...

4. A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. Akkor jön létre, ha a Föld a Nap és a Hold közé kerül, és a Föld árnyéka vagy félárnyéka a Holdra vetődik.

A teljes holdfogyatkozás során a Hold teljesen a Föld árnyékába kerül. Ilyenkor azonban mégsem sötétedik el teljesen a holdkorong, hanem fénye narancsvörösre változik amiatt, hogy a földi légkörön szóródó fény halvány derengést teremt a teljes sötétség helyett.

Részleges holdfogyatkozásról beszélünk, ha a Hold csak részben lép be a Föld árnyékának belső részébe az umbrába. Ilyenkor a Föld szürke árnyékot vet a Hold felszínének egy részére.

A külső árnyék (vagy penumbra) az rész ahol a Föld a Nap fényének csak egy részét takarja ki. A teljes penumbrális fogyatkozás esetén a Hold a penumbrán úgy halad át, hogy a teljes felülete bekerül ebbe a félárnyékos részbe, de nem lép be az umbrába.

A részleges penumbrális fogyatkozás az, amikor a Hold csak az árnyék külső részébe lép be, ám a felszínét ekkor sem takarja el teljesen a penumbra. Ez a jelenség nem túl látványos, hisz alig változik a Hold fénye, néhány esetben a visszavert fény kissé sárgás színt kapott a megfigyelések szerint.

5. A napfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold a megfigyelő számára részben vagy egészen eltakarja a Napot.

Napfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold pontosan a Föld és a Nap közé kerül, azaz újholdkor. De nem minden újholdkor, hanem csak akkor, ha a Föld körüli pálya leszálló, vagy felszálló csomópontjában van éppen újholdkor a Hold. (A holdpálya nagyjából 5°-os szöget zár be az ekliptikával, azaz a Hold hol kissé a Földet a Nappal összekötő képzeletbeli vonal felett, hol pedig alatta van. Amikor a vonal közelébe kerül – ezek a fel- ill. leszálló csomópontok –, akkor figyelhető meg a napfogyatkozás.) A Hold átmérője 400-szor kisebb a Napénál, ám 400-szor közelebb is van, ez okozza, hogy a Nap és a Hold látszólagos átmérője közel azonos, így amikor megfelelő helyzetbe kerülnek az égitestek, akkor a Hold teljesen képes eltakarni a Napot.

A 4 és 5 az wikipédia... egyébként meg tőlem jött

remélem segítettem 13/l