Valaki leírná nekem a Baradlay fiúk Ödön, Richárd, Jenő jellemzését?

Baradlay Ödön

A három Baradlay fivér közül a legidősebb, akit apja, Baradlay Kazimír halála után anyja hazahívta, és ő azonnal a tél közepén megindult Szentpétervárról, ahol az apai akaratnak megfelelően diplomáciai gyakorlatát töltötte. Jó barátja, Ramiroff Leonin testőrhadnagy elkísérte a határig, üldöző farkasokkal küzdöttek meg, a beszakadt folyó jege alól menekültek ki. Hazaérve átvette apja főispáni hivatalát, és vezetője lett a megye reformpárti, radikális erőinek. Anyja egyetértésével feleségül vette a pap leányát, Lánghy Arankát, régi szerelmét, akitől apja eltiltotta. A márciusi napokban még Bécsben is gyújtó szónoklatot tartott; a szabadságharc idején szabadcsapatot állított ki, majd mint kormánybiztos működött a forradalmi hadseregnél. Budavár ostrománál az elsők közt hatolt a várba. Világos után menekülni próbált, majd inkább hazatért családjához, hogy ott várja be a hadbírósági idézést. Az meg is jött, de névcsere folytán öccsének, Jenőnek címezve. Jenő pedig bátyja nevében állta a tárgyalást és elszenvedte a golyó általi halált. A három fiú közül Ödön a politikus alkat, a forradalmár, aki a kezdetektől öntudatosan a hazáért tevékenykedik. Emellett a kardnak is embere, a legjobbakkal vetélkedik a csatákon. Ideális képviselője a reformkori nemesség legjobbjainak, akik önérdekükre nem tekintve, hősiesen kitartottak a nemzet ügye mellett a legvégsőkig.

Baradlayné

Baradlay Kazimír felesége, majd özvegye. Férje a halálos ágyán szigorúan meghagyta neki, hogy fiait műve folytatására, az udvarhű, reakciós rendi Magyarország eszméjének szolgálatára nevelje tovább. Két évtizedet töltött el zsarnoki férje betegápolójaként, eltökélte, hogy ennek az utasításnak éppúgy ellenszegül, mint annak, hogy ura jobbkezéhez, Rideghváry Bencéhez menjen feleségül. Hazahívta legidősebb fiát, Ödönt, aki Szentpéterváron szolgált diplomatajelöltként, hogy a reformszellemű erők élére álljon a megyében, s hozzásegítette, hogy feleségül vehesse szerelmét, Lánghy Arankát. Az 1848-as forradalmak őszén kiment a forrongó Bécsbe, és kofának öltözve áthatolt az ostromzáron, hogy hazahozza másik két fiát; Jenőt kimentette Plankenhorst Alfonsine hálójából, Richárdot pedig rávette, hogy huszárcsapatával hazatérjen a magyar szabadságharc szolgálatába. Világos után a megtorlások két idősebbik fiát fenyegették, akik a másfél év eseményeiben vezető szerepet vittek, de a sors különös fordulatai folytán mindkettő megmenekült, ám az anya elvesztette a legkisebbet, Jenőt, aki önként halt meg bátyja, Ödön helyett. Baradlayné a Hőslelkű Magyar Anya. Így, nagybetűvel, és irónia nélkül. Minden szava, minden tette emelkedett lelkéről, gyermekei iránti határtalan, de okos szeretetéről és a haza iránti odaadásáról tanúskodik. Büszke önérzet és meleg szív lakik benne együtt a rendületlen céltudatossággal, bátor, okos és leleményes, ha kell. Ideál, amely bizton, két lábán áll a földön.

Baradlay Kázmér

Ő volt a "kőszívű ember", szó szerint is, mert két évtizeden át szívkoszorúér-elmeszesedésben szenvedett, és átvitt értelemben, mert feleségét érzelmek nélkül tisztelte, s fiait, akikre büszke volt, hajlamaikra való tekintet nélkül irányította az általa képviselt eszme vak szolgálatára. Ez az eszme, amelyre főispáni és főrendi minőségében egész életét föltette, a császári házhoz rendíthetetlenül hű, minden haladást elutasító rendi Magyarország fenntartása volt. Halálos ágyán szigorúan meghagyta feleségének, hogy a maga és három fia életét ebben a szellemben irányítsa tovább. Amint lehunyta szemét, Baradlayné ünnepélyes esküt tett, hogy mindenben ura végakarata ellen fog cselekedni. Bizonyos mesés-mítikus vonásai ellenére ("a kőszívű király és a három királyfi") a reformkori magyar arisztokrácia egy jelentős részének nagyon valós, tipikus jegyeit sűríti magába. Érzelmi ridegsége alkati sajátság is meg következménye is a szívbetegségnek, amely miatt orvosai már fiatalon eltiltották a szerelemtől és minden érzelmi felindulástól.

Baradlay Richárd

A három Baradlay fivér közül a második, akit apja nyolcéves korában katonaiskolába adott. A bécsi huszárezrednél hadnagyként szolgált, amikor a forradalmi események a császári fővárosra is ráköszöntöttek. Ezredével sikeresen működött közre a rendfenntartásban, és a hivatásos katona fölényével nézett le a nemzetőrökre és a diáklégióra. Meg is maradt volna a rend és a császári ház hűségén, ha anyja októberben rejtekúton és álöltözetben be nem hatol Bécsbe, s meg nem győzi fiát, hogy a szabadságáért küzdő Magyarországon a helye. Richárd huszárcsapatával együtt kalandos, nyaktörő úton kűzdötte át magát a Kárpátokon keresztül, végigkűzdötte a szabadságharc csatáit, részt vett Budavár ostromában. Világos után Haynau fogságába esett, és a halálos ítéletet várta, amikor a véreskezű táborszernagy szeszélyes döntése folytán kegyelmet kapott. Bécsbe sietett, hogy kiszabadítsa a Plankenhorst házból szerelmes menyasszonyát, Liedenwall Editet, és feleségül vette. Számításon felül tetemes hozományhoz is jutott. Felkutatta és magához vette vitéz ellenfelének, Palvicz Ottónak szomorúan kallódó fiát, s a maga gyerekeivel együtt nevelte fel, bár ezért csak hálátlanságot kapott viszonzásul. Richárd jellemének alapkészlete a katona erényein kívül a makulátlan becsület, büszkeség, lovagiasság, egyenesség és a ronthatatlan jó kedély. Nem aulikus érzelmű, mint apja kívánta volna látni, de a forradalommal sem igazán rokonszenvez. Nem politikus alkat, hanem katona, akit becsületén kívül a parancs irányít. Rajongva szeretett anyjának a szava, majd saját egyszerű huszárainak s utóbb Ödön bátyjának a példája ébreszti rá, hol a helye és mi az igazi kötelessége, s attól fogva nincs nála bátrabb és önfeláldozóbb katonája a szabadságharcnak.

Baradlay Jenő

A három Baradlay fivér közül a legkisebb, aki apja akarata szerint hivatalnoki pályára lépett a bécsi kancellárián. Eszével, szorgalmával és alkalmazkodó természetével szépen haladt; közben megbabonázva forgolódott az előkelő és szép Plankenhorst Alfonsine körül. A forradalmi időszakban is csak ábrándos érzelmei kötötték le, s a honleányt játszó baronessz iránt egyre nőtt benne a rajongás. Már a kézfogójuk napja is ki volt tűzve, amikor Jenőért eljött anyja, s a becsület nevében meggyőzte, hogy ott kell hagynia a rá váró méltatlan karriert és a még méltatlanabb házas kapcsolatot. Jenő hazatért anyjával Nemesdombra, és vele meg sógornőjével és annak gyermekeivel maradt, a közélettől magát távol tartva a szabadságharc végéig. Akkor névtévesztés (Edmund - Eugen) folytán őhozzá került a bátyjának címzett hadbírósági idézés, s ő önként jelentkezett Ödön helyett A bíróság előtt magára vállalt minden vádat, és bátran állt a kivégző osztag elé. A mesés, mítikus felhangokkal csengő romantikus regényeposzban Jenő a "legkisebb királyfi". Anyjának (és még rideg apjának is!) legkedvesebb fia, aranyszívű, naiv, gyönge egészségű, rövidlátó, sebezhető lelkű gyermek. Kész játékszere a szép nő ármányának, az atyai jóságot színlelő Rideghváry Bencének. Lelkében nem lángol hazafiúi lelkesedés, sem közéleti ambíció, katonai tettekre testileg is alkalmatlan. Ám az ő számára is eljön a pillanat, amikor lelki nagyságát megmutathatja, amikor még bátyjainál is nagyobb hőssé emelkedik, hisz olyan ügyért adja életét, amelynek sikerében nem is hitt soha.

Én leírom neked mindhárom fiú életútját és jellemzését. Ezt a szöveget a profik fogalmazták:

Baradlay Ödön:

A három Baradlay fivér közül a legidősebb, akit apja, Baradlay Kazimír halála után anyja hazahívta, és ő azonnal a tél közepén megindult Szentpétervárról, ahol az apai akaratnak megfelelően diplomáciai gyakorlatát töltötte. Jó barátja, Ramiroff Leonin testőrhadnagy elkísérte a határig, üldöző farkasokkal küzdöttek meg, a beszakadt folyó jege alól menekültek ki. Hazaérve átvette apja főispáni hivatalát, és vezetője lett a megye reformpárti, radikális erőinek. Anyja egyetértésével feleségül vette a pap leányát, Lánghy Arankát, régi szerelmét, akitől apja eltiltotta. A márciusi napokban még Bécsben is gyújtó szónoklatot tartott; a szabadságharc idején szabadcsapatot állított ki, majd mint kormánybiztos működött a forradalmi hadseregnél. Budavár ostrománál az elsők közt hatolt a várba. Világos után menekülni próbált, majd inkább hazatért családjához, hogy ott várja be a hadbírósági idézést. Az meg is jött, de névcsere folytán öccsének, Jenőnek címezve. Jenő pedig bátyja nevében állta a tárgyalást és elszenvedte a golyó általi halált. A három fiú közül Ödön a politikus alkat, a forradalmár, aki a kezdetektől öntudatosan a hazáért tevékenykedik. Emellett a kardnak is embere, a legjobbakkal vetélkedik a csatákon. Ideális képviselője a reformkori nemesség legjobbjainak, akik önérdekükre nem tekintve, hősiesen kitartottak a nemzet ügye mellett a legvégsőkig.

Baradlay Richárd

A három Baradlay fivér közül a második, akit apja nyolcéves korában katonaiskolába adott. A bécsi huszárezrednél hadnagyként szolgált, amikor a forradalmi események a császári fővárosra is ráköszöntöttek. Ezredével sikeresen működött közre a rendfenntartásban, és a hivatásos katona fölényével nézett le a nemzetőrökre és a diáklégióra. Meg is maradt volna a rend és a császári ház hűségén, ha anyja októberben rejtekúton és álöltözetben be nem hatol Bécsbe, s meg nem győzi fiát, hogy a szabadságáért küzdő Magyarországon a helye. Richárd huszárcsapatával együtt kalandos, nyaktörő úton kűzdötte át magát a Kárpátokon keresztül, végigkűzdötte a szabadságharc csatáit, részt vett Budavár ostromában. Világos után Haynau fogságába esett, és a halálos ítéletet várta, amikor a véreskezű táborszernagy szeszélyes döntése folytán kegyelmet kapott. Bécsbe sietett, hogy kiszabadítsa a Plankenhorst házból szerelmes menyasszonyát, Liedenwall Editet, és feleségül vette. Számításon felül tetemes hozományhoz is jutott. Felkutatta és magához vette vitéz ellenfelének, Palvicz Ottónak szomorúan kallódó fiát, s a maga gyerekeivel együtt nevelte fel, bár ezért csak hálátlanságot kapott viszonzásul. Richárd jellemének alapkészlete a katona erényein kívül a makulátlan becsület, büszkeség, lovagiasság, egyenesség és a ronthatatlan jó kedély. Nem aulikus érzelmű, mint apja kívánta volna látni, de a forradalommal sem igazán rokonszenvez. Nem politikus alkat, hanem katona, akit becsületén kívül a parancs irányít. Rajongva szeretett anyjának a szava, majd saját egyszerű huszárainak s utóbb Ödön bátyjának a példája ébreszti rá, hol a helye és mi az igazi kötelessége, s attól fogva nincs nála bátrabb és önfeláldozóbb katonája a szabadságharcnak.

Baradlay Jenő:

A három Baradlay fivér közül a legkisebb, aki apja akarata szerint hivatalnoki pályára lépett a bécsi kancellárián. Eszével, szorgalmával és alkalmazkodó természetével szépen haladt; közben megbabonázva forgolódott az előkelő és szép Plankenhorst Alfonsine körül. A forradalmi időszakban is csak ábrándos érzelmei kötötték le, s a honleányt játszó baronessz iránt egyre nőtt benne a rajongás. Már a kézfogójuk napja is ki volt tűzve, amikor Jenőért eljött anyja, s a becsület nevében meggyőzte, hogy ott kell hagynia a rá váró méltatlan karriert és a még méltatlanabb házas kapcsolatot. Jenő hazatért anyjával Nemesdombra, és vele meg sógornőjével és annak gyermekeivel maradt, a közélettől magát távol tartva a szabadságharc végéig. Akkor névtévesztés (Edmund - Eugen) folytán őhozzá került a bátyjának címzett hadbírósági idézés, s ő önként jelentkezett Ödön helyett A bíróság előtt magára vállalt minden vádat, és bátran állt a kivégző osztag elé. A mesés, mítikus felhangokkal csengő romantikus regényeposzban Jenő a "legkisebb királyfi". Anyjának (és még rideg apjának is!) legkedvesebb fia, aranyszívű, naiv, gyönge egészségű, rövidlátó, sebezhető lelkű gyermek. Kész játékszere a szép nő ármányának, az atyai jóságot színlelő Rideghváry Bencének. Lelkében nem lángol hazafiúi lelkesedés, sem közéleti ambíció, katonai tettekre testileg is alkalmatlan. Ám az ő számára is eljön a pillanat, amikor lelki nagyságát megmutathatja, amikor még bátyjainál is nagyobb hőssé emelkedik, hisz olyan ügyért adja életét, amelynek sikerében nem is hitt soha.

Remélem segítettem! Jó házifeladat írást! ;)

Ecda: az 1. is szinte ugyanezt írta.

A jellemzés pedig a cselekményének, jellemének, tulajdonságainak összefoglalása, nem pedig, h hogy néz ki!

Baradlay Jenőről:

Baradlay Jenőt sokan félreismerik az első oldalakon. Félénk, gyáva alakként tituláljuk, és általában legelőször nem ő a kedvence az olvasóknak. Egy bátortalan, irodai ember, aki nem mer kiállni magáért, még a saját szerelmét sem meri megszólítani. Vékony, csontos, szemüveges, mai köznyelven: Tipikus anyámasszony-katonája. Erre még az teszi rá a koronát, hogy tényleg édesanyja kedvenc fia, és az édesapjáé is. Később, a történet előrehaladtával azonban nagy fordulatot vesz a történet: Sok bátor és rá nem jellemző tett után 180°os fordulatot vesz az eddigi történetbeli szerepe: Feláldozza életét testvéréért cserébe. Bátor, szeretetteljes, önfeláldozó, felelősségteljes volt a tett, és ő maga is. Mint végül kiderült, a külső mögött egy mély érzésű ember lakozik, aki mindenre elszánt, és megmenti szeretteit az élete árán is. Azt hiszem a könyvet végleg becsukva mindenki tisztelettel ejtheti ki a nevét.

Baradlay Ödön:

A három Baradlay fivér közül a legidősebb, akit apja, Baradlay Kazimír halála után anyja hazahívta, és ő azonnal a tél közepén megindult Szentpétervárról, ahol az apai akaratnak megfelelően diplomáciai gyakorlatát töltötte. Jó barátja, Ramiroff Leonin testőrhadnagy elkísérte a határig, üldöző farkasokkal küzdöttek meg, a beszakadt folyó jege alól menekültek ki. Hazaérve átvette apja főispáni hivatalát, és vezetője lett a megye reformpárti, radikális erőinek. Anyja egyetértésével feleségül vette a pap leányát, Lánghy Arankát, régi szerelmét, akitől apja eltiltotta. A márciusi napokban még Bécsben is gyújtó szónoklatot tartott; a szabadságharc idején szabadcsapatot állított ki, majd mint kormánybiztos működött a forradalmi hadseregnél. Budavár ostrománál az elsők közt hatolt a várba. Világos után menekülni próbált, majd inkább hazatért családjához, hogy ott várja be a hadbírósági idézést. Az meg is jött, de névcsere folytán öccsének, Jenőnek címezve. Jenő pedig bátyja nevében állta a tárgyalást és elszenvedte a golyó általi halált. A három fiú közül Ödön a politikus alkat, a forradalmár, aki a kezdetektől öntudatosan a hazáért tevékenykedik. Emellett a kardnak is embere, a legjobbakkal vetélkedik a csatákon. Ideális képviselője a reformkori nemesség legjobbjainak, akik önérdekükre nem tekintve, hősiesen kitartottak a nemzet ügye mellett a legvégsőkig.

Baradlay Richárd:

A három Baradlay fivér közül a második, akit apja nyolcéves korában katonaiskolába adott. A bécsi huszárezrednél hadnagyként szolgált, amikor a forradalmi események a császári fővárosra is ráköszöntöttek. Ezredével sikeresen működött közre a rendfenntartásban, és a hivatásos katona fölényével nézett le a nemzetőrökre és a diáklégióra. Meg is maradt volna a rend és a császári ház hűségén, ha anyja októberben rejtekúton és álöltözetben be nem hatol Bécsbe, s meg nem győzi fiát, hogy a szabadságáért küzdő Magyarországon a helye. Richárd huszárcsapatával együtt kalandos, nyaktörő úton kűzdötte át magát a Kárpátokon keresztül, végigkűzdötte a szabadságharc csatáit, részt vett Budavár ostromában. Világos után Haynau fogságába esett, és a halálos ítéletet várta, amikor a véreskezű táborszernagy szeszélyes döntése folytán kegyelmet kapott. Bécsbe sietett, hogy kiszabadítsa a Plankenhorst házból szerelmes menyasszonyát, Liedenwall Editet, és feleségül vette. Számításon felül tetemes hozományhoz is jutott. Felkutatta és magához vette vitéz ellenfelének, Palvicz Ottónak szomorúan kallódó fiát, s a maga gyerekeivel együtt nevelte fel, bár ezért csak hálátlanságot kapott viszonzásul. Richárd jellemének alapkészlete a katona erényein kívül a makulátlan becsület, büszkeség, lovagiasság, egyenesség és a ronthatatlan jó kedély. Nem aulikus érzelmű, mint apja kívánta volna látni, de a forradalommal sem igazán rokonszenvez. Nem politikus alkat, hanem katona, akit becsületén kívül a parancs irányít. Rajongva szeretett anyjának a szava, majd saját egyszerű huszárainak s utóbb Ödön bátyjának a példája ébreszti rá, hol a helye és mi az igazi kötelessége, s attól fogva nincs nála bátrabb és önfeláldozóbb katonája a szabadságharcnak.

Ha mindháromról kell írnod, akkor ajánlom ezt, vagy az alatta lévőt, vagy a kettőt összegyúrva:):

Ödön jelleme kevésbé kidolgozott. Elmélyült elemzést csak a vereség szomorú napjaiban kapunk róla. Richárd jellemében leginkább nemzethűsége dominál. Nem tudatos hős, de ösztöne bizton vezérli. Katonai esküjéhez való ragaszkodása felett romlatlan hazaszeretete győz. A legkisebb testvér, Jenő egyénisége szinte kontrasztott képez . Ő indítja el legmélyebről s juttatja a legmagasabbra az író. Önkétes mártírumra a jellemfenség olyan erkölcsi magaslata, hogy midkét testvérének dicsősége eltörpül e hősiesség láttán. Igazi eposzi halál az övé: nem bukás, hanem az elbukásból való felemelkedés.

A Baradlay fivérek Jókai politikai és történelmi világképének elsődleges hordozói. A két idősebb testvér alakjában a jellemnövesztésnek ismert változatát az akadályhalmozást látjuk. Az utaztatás az irodalomban mindig bőséges lehetőségeket kínált a meglepetésekre és a próbákra. A regényben két nagy utazás is van. Ödön csodálatos útja az orosz pusztákon át a mesevilág végtelenjét szabadítja fel. A burána, a farkasok támadás kalandsorozat.

A másik utazás Richárdé. Már az elindulás is eszmei tisztázódáshoz kötött, s ahogy huszárjai élén hazafelé indul, működésbe lép a romantikus akadályhalmozás. ( A vártnál hamarabb vették észre szökésüket, útjukat jelzőtüzek kísérik, éheznek, szomjaznak. )