Nem értem az alanyi és tárgyas ragozást . Mi a különbség?

Szia. Nagyon-nagyon túlbonyolítod a dolgot.

Pl.: Elbújtunk VALAhová/VALAMI mögé (stb), viszont hogy elbújtunk AZ asztal alá az nem jelenti, hogy tárgyas ragozású, mert az "az" szó csak egy névelő.

Ugyanígy a többinél is.

Figyelj: Ha van egy ige, ami mögé oda tudod tenni a VALAMI és társait, az BIZTOS HOGY ALANYI.

Tárgyas ragozásra példa:

Írd meg AZT.(nem írd meg valamit)

Tedd le AZT(nem tedd le valamit)

Írom AZT (nem írom valamit, az az íroK valamit; ergó az írom az tárgyas, az irok az alanyi ragozású).

Remélem valamennyire érthető. Ha mégsem, kérdess bátran!

Nem elég, hogy a valami vagy az az szót tudod utána tenni, lennie kell rajta tárgyragnak(azT, valamiT).

Ha a ragozás alanyi (néhol általánosnak hívják), az azt jelenti, hogy általánosan beszélsz arról, hogy mire irányul a cselekvésed, nincs határozott elképzelés.

pl.: Olvasok. - valamit, nem tudom, hogy micsodát.

A ragozás is segít: alanyi ragozásban a személyragok a következők: -k, -sz, -0; -nk, -tok/-tek/-tök, -nak/-nek.

Ha a ragozás tárgyas (vagy határozott), akkor határozottan tudod, hogy mire irányul a cselekvés.

pl. A könyvet/A Hamletet olvasom. Első esetben a határozott névelő (a) jelzi, hogy korábban már bizonyára megneveztem, hogy konkrétan melyik könyvről van szó. A második esetben pedig megadom a könyv címét. És ha feltűnt, akkor a személyragok is megváltoztak: -m, -d, -ja/-i; -juk/-jük, -játok/-itek, -ják/-ik.

Ezek persze csak jelen idő, kijelentő módra vonatkoznak, és a tárgyas igékre (ezek olyan igék, amelyekhez kapcsolható tárgy, pl. az esik, alszik stb. nem kapnak tárgyat).

Esetleg készíts egy táblázatot a személyragokkal, és írj melléjük példákat. Lehet, hogy az alanyi és tárgyas összehasonlításával rá is érzel a különbségre.