Kémiások! A komplex-ion képződést nem tudná nekem valaki érthetően elmagyarázni?

Az elektron hullám. A "héj" elnevezés megtévesztő az atompályákra, mert ezek egymást átfedő hullámok.

Az elektronhullám annál mélyebb energiájú állapotban van, minél kevésbé "gyűrött", azaz minél nagyobb a hullámhossza és "átlagosan" minél közelebb van az atommaghoz. A magra való rácuppanásnak a "gyűrődésből" adódó energianövekedés szab gátad, a kettőnek van egy optimuma, ez az elektonpálya. Minél több csomó van az elektronhullámon (térben ezek ugye csomósíkok vagy csomógömbök), annál nagyobb lesz a hullám - de nem csak a külső részen létezik az elektron. Az egy elektonos hidrogén gerjesztett állapotaiban a 2p és 2s pályák energiaszintje ugyanaz. A lítiumban azonban már nem így van, az 1s pályán lévő elektronok árnyékoló hatása miatt. A p pálya csomósíkja pont onnan tiltja ki az elektront, ahol árnyékolatlanul érezhetné a mag vonzását. A 2p elektronnak pedig a magnál is van duzzadóhelye. Sőt a 4s elektronnak is. Hibás tehát az elektronhéjakat hagymahéjként elképzelni. A 4s elektron átlagosan kijjebb van ugyan, mint az 1s, de a 4s elekron is valamilyen valószínűséggel létezik a mag közelében is.

Az átmenetifémeknek mind van üres d (azaz két csomósíkos) pályájuk. Az üres azt jelenti, hogy a kvantumszabályok szerint ott elektron tartózkodhat (noha más mintázatú elektonhullámok belsejlben van), emiatt más atomok elektronjai élvezhetik pl. a rézatom közelségét.

Ez olyan, mint a hidrogénkötés: térben irányított és darabra meghatározott (ahogy a víznél is megvan, hogy a molekula két kötésnek lehet donora, kettőnek akceptora, megadott (tetraéder-közeli) irányokban)

Ha a válasz nem érthető, de nagyon nem érdekel, akkor a lényeg, hogy az átmenetifémek ionjai ilyenek (meg az alumíniumnak is van üres 3d pályája, tehát az is). Ha érdekel, akkor középiskolásként Tóth-Holics-Marx: Atomközelben c. könyvével érdemes kezdeni.

>A réz(II)nek ugye csak a 3d alhéjon van egy elektronhiánya

-#1 okfejtésből a lényeg, hogy van neki egy teljesen üres 4d pályája. Ezekből ilyenkor molekulapályák hibridizálódnak, de lényeg, hogy a betöltetlen d pályák miatt elektonpárok befogadására képes, az elsőrendűnél gyengébb, a másodrendűvél erősebb kötési energiával.