Interjú készítés egy 50év feletti személlyel az általános iskoláról. Valaki akinek van bőven mesélni valója az alábbi kérdésekhez?

[link]

Szocreal stílusú volt, nem ez, de pont ilyen

Nagyon egyszerű volt

A folyosókon régi tablók, az osztálytermekben a táblán, padokon kivűl, csak néhány nagy magyart ábrázoló kép a falon.

Nemigen használtunk taneszközöket azonkivül, hgoy sokszor néztünk TV-t. Akkor még volt "iskola TV", ahol nagyon hozzáértő emberek, érdekesen magyarázták el a tananyagot. A tanárok is szerették, mert ők nem tudták volna úgy megtanítani. Ezenkívül egy földgömb, néhány kép, egykét kitömött állat és egy csontváz volt a taneszköz.

Nem volt egyenruha. (általánosban sehol nem volt, ez legenda)

Az ünneplő ugyanolyan volt mint ma, kissé kopottabban.

Amit otthon a szüleink csomagoltak, azt ettük.

Büfé volt, de nemigen vásároltunk benne, legfeljebb néha egy üditőt (Bambit, csatos üvegben)

Pofonnal fegyelmeztek, ma is elkelne.

Ne úgy értsd, hogy ütötték-verték a gyerekeket, elég volt a lehetősége is, hogy hatása legyen. Az órákon rend volt. Én egy nagyon rossz gyerek voltam, de 8 év alatt egy kisebb fülessel megúsztam. A lányokat soha nem verték.

Néha tanítás utáni bezárás és bizonyos szövegek párszázszori leíratása volt még.

A matematika volt a kedvencem, de a kivételek közé tartoztam. Született tehetségem volt hozzá, okosabb voltam benne a tanáraimnál is. A magyar nyelv és irodalmat még nagyon kedveltem.

A legkevésbé a testnevelés és ének tetszett. Totál tehetségtelen voltam hozzájuk.

Történetet sokat tudnék mesélni, de ne haragudj, most nem fogok. Azok ugyanolyanok minden korban, biztosan neked is vannak. Meg választani sem nagyon tudnék.

Egyébként 1956-ban születtem, most 54 éves vagyok és férfi. Most ennyi időm volt rá, talán majd mesélek részletesebben is.

A francokat legenda, kék iskolaköpeny volt. És a tanárok nem pofozkodtak.

1.

Gondolod hogy letagadnám, ha lett volna?

Miért tenném?

Néhány pofon pedig volt, bár legtöbben valóban megúszták nélküle.

Nos, nem tudom, hol nem volt kötelező az iskolaköpeny, mert nálunk az volt. Először csak egy-két fajta volt (aminek le lehetett venni az ujját, meg amelyiknek nem, fehér váltógallér volt hozzá, később a nylon korszakban már volt egy-két fazon is hozzá. A testi fenyítés hivatalosan tilos volt, de bizony szemet hunytak fölötte.

A tanárok katedrán (emelvényen) ültek, mintegy a gyerekek fölé emelkedve, hogy jobban lássák őket.

Egy biztos

Én 1963-1970 között jártam általános iskolába, és soha életemben nem volt rajtam iskolaköpeny. Egy jó 30 ezres kisvárosban éltem akkor, de fiúgyereken iskolaköpenyt soha nem láttam. Lányok néhányan valóban hordták, de csak a szüleik miatt és önként. Sok olyan lány is volt, aki nem viselte.

Soha nem hallottam, hogy a testi fenyítés bárhogyan szabályozva lett volna, de a tekintély megtartására ritkán mindenhol alkalmazták.

Jól is tették, és az összes szülő kivétel nélkül egyetértett vele.

Az én iskolámban pedig a tanár egy közönséges széken ült, egy normál íróasztal előtt, de csak ameddig írt, mert óra alatt a gyerekek között sétálva beszélt mindegyik.