Miben hasonlít, illetve miben különbözik az egy főcsoportban lévő atomok elektronszerkezete?

Hasonlóság: A külső elektronhéjukon (más néven a vegyértékelektronhéjukon, mivel a kovalens és ionos kötéseket [legtöbbször] az itteni elektronjaikkal alakítják ki [az átmenetifémek között lehetnek kivételek ebből a szempontból, mert ott az eggyel alatta lévő héj d alhéjának elektronjai is részt vehetnek kötésekben]) ugyanannyi elektron van. Például az első főcsoportban (hidrogén és alkálifémek) 1 szem elektron van (amit könnyen le tudnak ugye adni, és akkor 1-szeresen pozitív töltésű ionok jönnek létre), a második főcsoport elemeinek (alkáliFÖLDfémeknek) kettő vegyértékelektronjuk van, amiket még mindig viszonylag könnyen leadnak, de már nehezebben, mint az alkálifémek. Ha leadják, akkor viszont 2-szeresen pozitív töltésű ionok jönnek létre belőlük. A 8. (egyes helyeken 0.) főcsoport viszont kivétel. Ide ugye a nemesgázok tartoznak, amelyek közül az első a hélium, amelynek csak 2 külső elektronja van, a többinek pedig 8. Mivel a héliumnak csak egyetlen elektronhéja van, és az ugye a legelső héj, ezért arra csak 2 elektron fér, ezért az 2 elektronnal lesz telített héjú, és nem szívesen adja le egyiket sem, ezért nem az alkáliföldfémek közé tartozik, hanem a nemesgázok közé. Érdekes dolog viszont, hogy a velük szomszédos 7. főcsoportba, ahova a 7 külső elektronos halogének tartoznak, speciális esetekben a hidrogén is beillene, mert, ahogy a halogéneknek is 1 elektront kell felvenniük, hogy 8 elektronos nemesgázszerkezetük legyen (és ezzel 1-szeresen negatív ionokká alakuljanak), úgy a hidrogén is képes 1 elektron felvételével héliumszerkezetű hidrid-ionná alakulni. A hidrogén tehát ilyen kakukktojás, mert képes +1 és -1 töltésű ionná is alakulni, amivel az alkálifémekre és a halogénekre is tud hasonlítani, amik az egymástól legeltérőbb elemek az univerzumban. Viszonylag nem túl magas hőmérsékleten, és nagyon nagy nyomáson valószínűleg a hidrogénnek is létezik fémes módosulata, amely tényleg hasonlíthat az alkálifémekre (ilyen fémes hidrogén lehet a gázbolygók belső rétegeiben, ahol nagyon nagy a nyomás a külső burkok rettenetes súlyai miatt).

Különbség: Ahogy haladunk függőlegesen lefelé egy főcsoporton belül, úgy nő az elektronhéjak száma. A külsőn ugye nem változik az elektronszám (kivéve, amikor a héliumról a neonra ugrunk), de alattuk új héjak jelennek meg, és így a legkülső héj egyre távolabbra kerül az atommagtól (ezért még könnyebben leadhatóvá válnak a vegyértékelektronok, ezért agresszívabb alkálifém a cézium, mint a lítium, illetve ezért vesz fel nehezebben elektront a jód, mint a fluor, tehát ott meg csökken az agresszivitás). És az is igaz, hogy egy atomnak annyi elektronhéja ("főhéja") van, ahányadik periódusban van. Az első periódusba ugye csak a hidrogén és a hélium tartozik. Nekik csak egy elektronhéjuk van. De a lítiumnak már kettő van, a nátriumnak már 3, a céziumnak már 6. (A franciumnak meg már 7 lenne, de az radioaktív, és csak 21,8 perc a felezési ideje, így csak rettentő pici mennyiséget lehet belőle előállítani [10000 darab atom], mert nagyon gyorsan tovább bomlik.)

Remélem segítettem, és kapok zöld kezet.