Miben térnek el a nem Neumann-elvű számítógépek a Neumann-elvű számítógépektől?

Neumann-elvek a Wikipédia szeriont:

Teljesen elektronikus működés (ez Neumann idejében elektroncsöves felépítést jelentett, amit később a tranzisztoros, majd az integrált áramkörös felépítés követett)

Kettes számrendszer használata (az összes művelet, pl. összeadás, szorzás, kettes számrendszerbeli logikai műveletekre redukálható)

Belső memória használata

Tárolt program elve. A számításokhoz szükséges adatokat és programutasításokat a gép azonos módon, egyaránt a belső memóriában (operatív tár) tárolja.[3]

Soros utasítás-végrehajtás (az utasítások végrehajtása időben egymás után történjen; ennek egy alternatívája a párhuzamos utasítás-végrehajtás, amikor több utasítás egyidejűleg is végrehajtható: ezt a lehetőséget Neumann elvetette)

Univerzális felhasználhatóság, Turing-gép (programozhatóság; a különböző feladatok programokkal legyenek megoldva, nem pedig erre a célra épített hardverrel)

Szerkezet: öt funkcionális egység (aritmetikai egység, központi vezérlőegység, memóriák, bemeneti és kimeneti egységek)[1][4]

Egy nem Neumann-elvű számítógép legalább egy kritériumnak nem tesz eleget:

Voltak korai számítógépek, amelyekbe szó szerint bele volt drótozva a program, amin nem lehetett változtatni. Volt olyan gép is, melyet űrprogramhoz használtak, és kötéssel vagy horgolással állították elő.

Emlékeim szerint a Szovjetunióban építettek pár számítógépet, melyek hármas számrendszert használtak.

A modern számítógépekben pedig, ahol több mag van, lehetőség van arra, hogy utasításokat párhuzamosan hajtsanak végre. Így előfordulhat, hogy a számítógép egy pillanatban két utasítást hajt végre.