Fizikában a kis v a sebesség. De mi a képlete?

Ez egy jó oldal. Itt böngéssz

[link]

Az m/s a mértékegysége, méter/szekundum. (Másik mértékegysége a közismertebb kilométer / óra.)

Az a*t az az egyik lehetséges képlete, gyorsulás szorozva idővel.

Az s/t a másik képlete, út osztva idővel.

A sebbesség jele: v (angol velocity szóból)

a sebesség nem más mint a megtett út (s) az idő függvényében (t)

Képletekben kifejezve: v=s/t

A nemzetközi megegyezés szerint a távolság SI mértékegysége méter (nem láb, rőf mérföld stb) az idő SI mérték egysége a másodperc (szekundum)

ha behelyettesited a mértékegységet kijön hogy a sebesség mértékegysége:

vagy s/t->út/idő->méter/secundum->m/s

a fenti téved: a*t az a sebesség változásának mértéke ami neme gyenlő a sebességgel.

"a fenti téved: a*t az a sebesség változásának mértéke ami neme gyenlő a sebességgel."

Nem tévedek. A sebesség változásának mértéke a gyorsulás, ennek a jele kis a. Mértékegysége méter per szekundumnégyzet. (Kiszámítása: delta v / delta t, azaz sebesség változás osztva eltelt idővel.)

A sebességet a gyorsulás segítségével úgy tudjuk kiszámolni, hogy a test kezdeti sebességéhez hozzáadjuk a gyorsulás és az idő szorzatát. (Mármint azét az időét, ameddig a test gyorsult.) Ha a méter per szekundumnégyzetet megszorzod szekundummal, akkor az (m*s)/(s^2) törtet kapod, amit egyszerűsíteni lehet szekundummal, ami a sebesség mértékegységét eredményezi.

A sebesség jele v, de ne legyünk már annyira angolok hogy ez is tőlük van. Egy frászt! A latin velocitas szóból ered.

"a sebesség nem más mint a megtett út (s) az idő függvényében"

Ez hülyeség! Amit leírtál az egy út-idő függvény, amely már egy kinematikai megoldása a mozgásegyenletnek!

"Képletekben kifejezve: v=s/t"

Ez szintén rossz! A sebesség mindig megváltozást vizsgál. Tehát:

v=delta[s] / delta[t].

Megj.: mivel delta[s] és delta[t] véges, ezért az így számolt sebesség igazából átlagsebesség a vizsgált időközre vonatkozóan.

A többi korrekciót a 6-os válaszoló leírta helyesen. Azt még tegyük hozzá, hogy a v=a*t képlet egyenesvonalú egyenletesen változó mozgásokra érvényes (zérus kezdősebesség esetén, azaz v0=0). Nem egyenletesen változó mozgás esetén, mint pl. amilyen a harmonikus lengőmozgás is, ez a képlet nem jó. A példa kedvéért ott ugye amikor a gyorsulás (abszolútértéke) legnagyobb, akkor a sebesség épp nulla (holtpontok).

Ja és még egy:

Kérdező, olyan mértékegység nincs hogy m/S, csak olyan van hogy m/s. Érted, az s betű kisbetű, a secundum nem egy ember volt - szakálla volt kender hogy nagybetűvel írjuk... Hanem ez is egy egyszerű latin szó!

Majd amikor tanuljátok hogy a gyorsulás létesítéséhez erő kell, ott lesz majd Newton bácsi, és láss csodát az erő mértékegysége a N. Nagy N mert Newton-ról kapta az elnevezést - legalábbis SI rendszerben. Van más rendszer is, meg régebbi könyvekben találkozhatsz kp-val, ami nem készpénzt jelöl hanem kilopondot.