Tudnátok segíteni fizika leckéhez?

A légnyomás. Kívülről a testeket négyzetcentiméterenként kb. 1 kp erő nyomja.

Ennyi elég is egy iskolai kérdésre.

Azon úgysem gondolkozik el senki, hogy a vízrétegre ható oldalirányú nyomás miért nem adódik át a vízréteg belső részeire.

"a vízrétegre ható oldalirányú nyomás"

Itt is a légnyomásra gondolok.

Én a következőket gondolom:

A légnyomásnak és a felületi feszültség nemk is van szerepe. De az a kérdés, hogy melyik képviseli a nagyobb erőt.

1. A víz adhézióval tapad mindkét felülethez. De arra nincs is szükség lapok eltávolodásához, hogy onnan leváljon.

2. Elegendő ha vízréteg belseje hasad ketté. Ezt a felületi feszültség akadályozza: A poláros vízmolekulák vonzzák egymást ezért a víz a lehető legkisebb szabad felületű állapotra törekszik. Minden új felület kialakításához energiát kell befektetni.

3. A lapok széthúzásával két új szabad vízfelület jön létre. Sok energia és erő kell ehhez? Ez az energia ugyanannyi, ha a vízréteg vastag. Márpedig ha a két lap között vastag vízréteg van, akkor azokat könnyű szétválasztani. Szóval a kohézió vagy más megfogalmazásban a felületi feszültség önmagában nem elég erős.

4. Sokkal nagyobb erőt jelent a légnyomás. Négyzetcentiméterenként kb. 1 kilopondot. Ez kívülről hat a lapokra és összenyomja azokat.

5. De miért nem hat a lapok között is, kifelé? A légnyomás a vízréteg vékonysága miatt egy normál hosszúságú, de nagyon keskeny felületen nyomja befelé a vizet. A kis felület miatt ez nagyon kis erő.

6. Ugyanakkor a víz tapadása a felületekhez (és a vízmolekuláké egymáshoz) nem függ a vízréteg vastagságától. Vékony vízrétegnél is ugyanannyi és akkora erőt eredményez, hogy a légnyomás nem tudja középfelé nyomni a vizet. És így a külső légnyomás nem tud hatni a felületek között.